TALLÓZÓ

Ion Iliescu szerint minden reális esély megvan arra, hogy Románia a jövő év elején csatlakozzon az Európai Unióhoz, ám ha az unió esetleg mégis másként döntene, az sem tragédia. A volt román államfő az EU bővítése kapcsán az elmúlt hónapokban tapasztalt kedvezőtlen jelenségek, az alkotmányról szóló franciaországi és a hollandiai népszavazás kudarca kapcsán Ion Iliescu azt mondta, nem hiszi, hogy a 2007-re tervezett román és a bolgár csatlakozást ez hátráltathatja, hiszen e két ország felvételéről már döntöttek a 10+2-es csatlakozás elhatározásakor. Szerinte ugyanakkor a későbbi bővítéseket valóban kedvezőtlenül befolyásolhatják az EU-ban kialakult politikai viták. Ami a romániai magyar kisebbség helyzetét illeti, az exelnök úgy vélte, Romániában nincs probléma ezen a területen, így ez az EU-csatlakozást sem hátráltathatja. „A meglévő törvényhozói és intézményi keretek megoldást jelentenek a romániai kisebbségek helyzetére. Románia egyenesen példa lehet, ha megnézzük, milyen fokú a nemzeti kisebbségek képviselete a bukaresti parlamentben, vagy a helyi adminisztrációban”. Kitért arra, hogy kisebbség és többség viszonyában mindig vannak gondok, de ez Romániában nem valódi politikai probléma, és az ország mindenben illeszkedik az EU közösségi joganyagában támasztott követelményekhez. Azzal kapcsolatban, hogy Romániában komoly viták alakultak ki a kisebbségi törvény tervezete körül, hangsúlyozta: két kérdés, a kisebbségek státusa és a kulturális autonómia ügye nincs rendezve. Szerinte csak megfogalmazásbeli viták alakultak ki, nem az alapelveket vitatják, mert azoknak széles körű törvényhozási és intézményi bázisuk van. „Miért kellene olyan autonómiát biztosítanunk bármely romániai kisebbségnek, amilyen Dél-Tirolban működik? Másokon sem kérjük számon, hogy nem a román példát követik. A román megoldás talán a legjobb Európában, egyetlen európai államban sem talál arra példát, hogy az ország parlamentjében valamennyi nemzeti kisebbség képviselteti magát” – jelentette ki Iliescu. Hozzátette: boldog lenne, ha a szomszédos országokban kisebbségben élő románok ugyanolyan lehetőségeket élveznének, mint a romániai kisebbségek.

B92

A Medium Gallup közvélemény-kutató iroda felmérése szerint a szerbiai polgárok több mint 70 százaléka ellenzi Koszovó függetlenedését. A belgrádi rádió közlése alapján a polgároknak csak 6 százaléka támogatja ezt az opciót. 41 százalékuk támogatná, hogy Koszovó autonómiát kapjon Szerbia keretein belül. 12 százalékuk pedig azt, hogy Koszovó olyan státust kapjon, mint 1999 előtt, tízszázalék szerint Szerbia és Montenegró államszövetségén belül Koszovónak köztársasági rangot kellene kapnia. Ugyancsak tíz százaléknyi válaszadó szerint lenne elfogadható Koszovó etnikai alapon történő felosztása.