Putyin Prágába látogat

Vlagyimir Putyin orosz államfő ma Magyarországon, utána pedig Csehországban tesz hivatalos látogatást. Putyin személyében 13 év után látogat el újra orosz államfő Prágába. Legutóbb 1993 augusztusában Borisz Jelcin járt hivatalosan Prágában. Václav Havel, az egykori ellenzéki drámaíróból lett csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök 1990-ben kétszer utazott az akkori Szovjetunióba, majd 1992-ben és 1995-ben Oroszországba. Utódja, a 2003 februárja óta hivatalban lévő Václav Klaus nyíltan nehezményezte, hogy a hivatalos elnöki szintű kapcsolatokban elhidegülés volt tapasztalható, ezért aktívabbá vált. Az új cseh államfő legutóbb tavaly májusban volt Moszkvában, a fasizmus felett aratott győzelem 60. évfordulóján. Klaus korábban már kétszer is járt Oroszországban, de a 2000 óta hatalmon lévő Putyin ezt eddig még egyszer sem viszonozta.

Az a tény, hogy Klaus Moszkvában élesen bírálta Wojciech Jaruzelski volt lengyel kommunista vezető és államfő kitüntetését a fasizmus elleni harcban szerzett érdemeiért, jól jelzi, milyen téren vannak a legnagyobb viták a csehek és az oroszok között. A csehek számára ugyanis Jaruzelski egyik jelképe Csehszlovákiának a Varsói Szerződés csapatai általi, 1968-as megszállásának. A másik jellemző eset, hogy Oroszország a korábbi nyílt bírálatok után tavaly megtiltotta a bajbajutottakat segítő cseh humanitárius, emberi jogokat védő szervezet oroszországi tevékenységét, s bírálta a cseh közszolgálati televíziót is. Konkrétan Csecsenföldről van szó, ahonnan „felforgató tevékenység” miatt néhány cseh újságírót is kitiltottak. A csecsen kérdésben a cseh közvélemény és média továbbra is erősen Moszkva-ellenes, és élesen bírálja Putyin politikáját. Csehország annak idején több ezer csecsen menekültet fogadott be, s Prágában oroszellenes tüntetések, akciók voltak.

A kilencvenes években a legnagyobb problémát a sok milliárd koronás orosz adósság jelentette. Ezt azonban éppen a napokban sikerült véglegesen rendezni, amikor Oroszország a törlesztés fejében átadta a cseh hadseregnek az utolsó két helikoptert is.

Oroszország negatívan reagált arra, hogy Csehország Magyarországgal és Lengyelországgal együtt 1998-ban belépett a NATO-ba, valamint hogy Csehország aktívan támogatta Jugoszláviának az Észak-atlanti Szövetség légiereje által végrehajtott bombázását. Érdemes megjegyezni, hogy Klaus – akkor még ellenzéki politikusként – bíráló véleményt fogalmazott meg a Jugoszlávia elleni támadásokkal és a cseh kormány hivatalos álláspontjával szemben. Problémát okozott az is, hogy Prága 2000-ben megszüntette a cseh–orosz vízummentes viszonyt. Az utóbbi években azonban a kétoldalú kapcsolatok fokozatosan javulnak.

Prágában Putyin elsősorban vendéglátójával, Václav Klausszal folytat politikai tárgyalásokat, a cseh– orosz gazdasági kapcsolatokról Jiří Paroubek miniszterelnökkel cserél eszmét. Várható, hogy Putyin Klausszal politikai kérdésekben alapvetően egyet fog érteni.

Paroubek jelezte: az egyik legfontosabb kérdés, amelyet meg akar vitatni Putyinnal, az orosz energiaszállítás jövője lesz. Csehország Oroszországból kapja a földgáz és a kőolaj mintegy 70 százalékát, s a jelenlegi megállapodások 2013-ig érvényesek. A cseh–orosz kereskedelem volumene növekszik, de Prágát kissé aggasztja, hogy a cseh deficit tavaly már mintegy kétmilliárd euróra emelkedett. Putyin a cseh parlament két házának elnökével is találkozik.

Az orosz államfő nem távozik üres kézzel Prágából: a csehektől egyebek között ajándékba kapja Ivan Kramszkoj XIX. századi orosz festő Parasztfej című alkotását, amelyet a II. világháború idején a Krím-félszigeten tulajdonítottak el a náci megszállók, de később egy magángyűjteményből a brünni Morva Galériába került. Több mint hatvan év után a festmény most visszakerül Oroszországba.