Populizmus vagy sikeres gazdaságpolitika?

Nyilvánvaló, hogy kampányfogásról van szó, a kérdést mégis fel kell tenni: káros-e ez az intézkedés vagy nem, fenntartható lesz-e vagy sem? Mint szinte minden, a Fidesz által megtett lépés, ez is párthovatartozástól függően osztja meg a hozzászólókat. Józannak tekinthető érvek vannak mindkét oldalon. A kontrázók azt mondják, hogy az energiaszolgáltatóktól túlzott mértékben elvont források lehetetlenné teszik a fejlesztéséket, és a vállalatok akár ki is vonulhatnak a magyar piacról. A támogatók viszont azt állítják, ez jó a lakosságnak, mivel a rezsiköltségek nagy szeletet jelentenek a családi költségvetésben, és a csökkentés döntő mértékben járul hozzá a rekord alacsony inflációhoz. De a kampánycél is világos, hiszen kormány–ellenzék vita alakult ki, és nemcsak az energia, hanem más, hatósági áras szolgáltatók díjait is jócskán lefaragják.  A populizmustól függetlenül a Fidesz rezsicsökkentése akár nagyon ügyesnek is mondható, legalábbis rövid távon. Úgy nő a lakosság bevétele, hogy ez az államnak nem jár kiadással, és a csökkenő árak miatt alacsonyabb a bérnyomás is. Például az inflációból kiinduló nyugdíjakat jóval kisebb mértékben kell valorizálni. A lakosság vásárlásra fordíthatja a többletjövedelmét, ami aztán az áfa-bevételeket növeli. A kritika, amelyet igazán figyelembe kell venni, kívülről jön, az unió is bírálja ezeket a lépéseket. De még ez sem igazán mérvadó, hiszen közismert, miként viszonyul Orbán Viktor Brüsszelhez. Meg aztán az uniós kritika sem őszinte, mivel éppen Brüsszel szabályoz. Talán nem árt emlékeztetni arra, hogy a Magyarországon hagyományosan sikeres cukorrépa-termesztés a tizedére zuhant, és hét gyárból hatot kellett brüsszeli ukázra bezárni. Az energiaárak esetében az igazi kockázatot a világpiaci árak jelentik. Az értékelésnél nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az intézkedés milyen gazdaságpolitikai kultúrában valósul meg. AzMSZPa 2006-os választások előtt csupán hat hónapra csökkentette az áfát 25%-ról 20-ra.  A Fidesz intézkedései tehát nem ütnek el a magyar „hagyományoktól”, rövid távúak, populisták és hozadékaik bizonytalanok.