Kazánok és kémények felülvizsgálata

A felülvizsgálatra az egyes ingatlanok használatbavételi engedélyének a kiadásánál is szükség van, és bár sok egyéb esetben a szakember által végzett ellenőrzés csak ajánlott, megérheti elintézni, mert lehetnek olyan előre nem látható helyzetek, amikor szükség van az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre. Például, ha elromlik a kazán, vagy valamilyen baleset történik, káresemény esetén és a kárigény bejelentésekor a biztosító megköveteli a felülvizsgálati jegyzőkönyvet. Ugyanakkor szakemberek szerint nem ennek kellene lennie a fő motivációnak, amiért elvégeztetjük az egyes berendezések ellenőrzését, hanem elsősorban a családunk miatt nem szabad elhanyagolni a rendszeres felülvizsgálatokat, hogy megnyugtassuk magunkat: házunk, lakásunk, otthonunk biztonságban van.

Figyeljük a kazánt!

A gázkészülék veszélyes berendezés, amelyen kizárólag képzett szakembernek szabadna karbantartási és javítási munkákat végezni, a szakszerűtlen beavatkozás ugyanis óriási veszélyt, akár tragédiát is eredményezhet. A családi házakban kialakult tűzesetek leggyakoribb oka a fűtési rendszerek és a kémények nem megfelelő állapota, ezért a rendszeres, megelőző ellenőrzést nem szabad alábecsülni. Inkább hívjunk szükség esetén évente akár többször is szerelőt és kéményseprőt, mint a tűzoltókat!

A kazán rendszeres karbantartásával akár 25%-kal csökkenthetőek a fűtési költségek. Az ellenőrzést 2008-tól törvény írja elő, s mulasztás esetén 1600 eurós bírság szabható ki. Szakemberek szerint évente legalább egyszer hozzáértő technikust kellene hívni, de nagyobb teljesítményű vagy kevésbé környezetbarát berendezések esetében gyakoribb ellenőrzésre van szükség. Az éves felülvizsgálat legalább 60-70 euróba kerül – a szerelő útiköltsége és az esetlegesen kicserélt alkatrészek ára nélkül. Az elhanyagolt kazánok esetében 30–40%-os felárat számlázhatnak a túl nagy szennyeződés miatt.

A tulajdonosnak, a laikus felhasználónak rendszeresen figyelnie kellene az egyes berendezések működését. Aki ugyanis rendszeresen figyeli a kazánját, gyorsan észreveheti, ha valami másként működik, mint korábban. Például megváltozik a láng színe, gyakran elalszik a gyújtóláng a régebbi típusú készülékeknél, túlságosan gyenge a fűtés. A legveszélyesebb pedig az, ha bejelez a szén-monoxid érzékelő – annak biztosan oka van, valamiért kialakult a tökéletlen égés, és tanácsos gázszerelőt hívni.

Kémény

Bizonyos szinten mi is ellenőrizhetjük a kéményünket. Például a tisztítónyíláson keresztül lámpával és tükörrel belenézhetünk, vagy fényképezőgéppel belefényképezhetjük, és aztán a képet alaposan kinagyítva kielemezhetjük. Lehet, hogy egy beesett madártetemet mi is észreveszünk. Egyenes kéménynél arra is van esély, hogy végig látjuk a kémény falát, tetején a világító égbolttal. Ez igazolja a kémény átjárhatóságát. Ha a kémény besötétedik, az valószínűleg csak annyit jelent, hogy elhúzás van benne. A huzatot egy égő papírral ellenőrizhetjük.

Ha nem is tapasztalunk semmilyen gyanús dolgot, bizonyos időközönként tanácsos szakemberrel ellenőriztetni a kéményt is. Az utóbbi ellenőrzésének a célja elsősorban a megfelelő átjárhatóság biztosítása, hogy biztonságosan elvezesse a tetőn keresztül az égéstermékeket, hogy azok ne juthassanak vissza a házba. A kémény falára korom rakódhat, amit ha nem söpörnek ki, néhány centiméter vastagságú is lehet. Ez problémát okozhat, ha például fával fűtünk, a kéményben akár 1200 Celsius fokos hőmérséklet is kialakulhat. A gázfűtés pedig még veszélyesebb, mert a gázt nem lehet érezni. Ha a gáz égésekor keletkezett égéstermék nem távozik a kéményen keresztül, az egész ház megtelhet vele.

Tűzoltók tanácsai

A fűtési szezon alatt viszonylag sokszor riasztják a tűzoltókat a családi házakban kialakult tűzesetekhez, ezért a tragédiák megelőzése érdekében a tűzoltók megfogalmaztak néhány ajánlást és jó tanácsot. A legfontosabb, hogy mindig legyünk nagyon óvatosak. Sok tűz keletkezik figyelmetlenségből és amiatt is, hogy a tüzelőanyagokkal vagy a forró hamuval nem bánunk elég óvatosan és körültekintően. A tűzoltók szerint is nagyon fontos a kazánok és kémények rendszeres, preventív ellenőrzése, valamint az, hogy a kazánokat és a különböző fűtési rendszereket ne saját magunk szereljük be, hanem mindig hívjunk szakértőt! A gyúlékony anyagokat pedig biztonságosan tároljuk!

Továbbá, a kályhákba és a kazánokba csak arra kijelölt tüzelőanyag való. A háztartási hulladék, a műanyagok és más rendkívül gyúlékony anyagok elégetése fokozza a tűzvész kockázatát, ráadásul a környezetet is óriási mértékben szennyezi.

A tüzelőanyagot is megfelelően kell tárolni – közvetlenül a kazánok és kályhák közelében nem szabad elhelyezni semmilyen gyúlékony anyagot.

Karbantartás

A karbantartás legfontosabb része a tüzeléstechnikai alkotóelemek (elsősorban az égő és a hőcserélő) állapotának a vizsgálata, illetve a tisztítása. A jól átlátható, de poros hőátadó felületek néha ecsettel, porszívózással még tisztíthatók, de az alaposabb karbantartás vízsugaras átmosást igényel. Az eldugult, kormos hőcserélő azonban kizárólag mosással kezelhető, amihez gyakran megfelelő oldószer is szükséges. A hőcserélő átmosása előtt előbb le kell üríteni a gázkészüléket a fűtővíz oldaláról, és így a tágulási tartály megfelelő előnyomása is ellenőrizhető. Elektronikus gyújtású készülékeknél a gyújtó, illetve az ionizációs elektródák felületét kell a rárakódott oxidrétegtől, gyújtólángos hőtermelőknél pedig a fúvókát, valamint a gyújtóégő szűrőjét szükséges alaposan megtisztítani.

A régebbi kombi hőtermelőknél, amelyek még vízarmatúrával működnek, ellenőrizni kell a mozgó, „kopó” alkatrészeket, és szükség esetén be kell zsírozni a tömszelencét, ki kell cserélni a kinyúlt membránt, el kell távolítani a lerakódásokat vagy a vízkövet stb. Az áramláskapcsolóval vagy turbinával rendelkező újabb készülékek kevésbé igénylik a karbantartást.

A karbantartási műveletek utolsó része az üzemi próba, azaz a készülék ismételt üzembehelyezése. A bekapcsolást követően a berendezést légteleníteni kell. A kombi készülékek zöme ma már beépített töltőcsappal rendelkezik, így a feltöltés a hálózati hidegvíz rendszerből könnyen elvégezhető. A kazánban rekedt levegő a tágulási tartályon vagy a szivattyú házán található légtelenítőn keresztül viszonylag gyorsan távozik. A próbaüzem alatt ellenőrizni kell a kazán viselkedését a fűtésre, illetve a használati melegvíz készítésére, ahol az égő lángképe egyértelmű képet ad az égés minőségéről. Ez a szemrevételezés egyúttal lehetőséget is ad a gázszivárgás ellenőrzésére.

Az egyes karbantartási műveletek berendezésekként eltérhetnek aszerint, hogy a gyártók a különböző készülékek esetében milyen karbantartási utasításokat írnak elő. Az elvégzett karbantartási lépéseket mindig dokumentálni kell, és a dokumentáció egyik példányát, a számlával együtt, az üzemeltetőnek kell átadni. 

(em, sza)