Ferenc pápa és a filmek

Bár az Oscar-siker elcsúszott, a Ralph Fiennes főszereplésével, Edward Berger rendezésében készült Konklávé nézettsége hatalmasat ugrott az egyházfő halálát követő napokban: úgy tűnik, a világ a nyolc Oscar-jelölésből egyet díjra váltó Konklávéra kíváncsi. Legalábbis az Amazon Prime Video adatai szerint: a Ferenc pápa halálát megelőző napon 1,8 millió percet néztek meg a filmből a streamingplatformon, április 21-én ez a szám közel 7 millióra kúszott. A Konklávét megelőző alkotásokra is érdemes most azonban visszanéznünk.

A progresszív és a tradicionalista szárny filmbeli összecsapásai

A Konklávé természetesen nem Ferenc pápáról szól – és a filmet nézve mégsem tudunk tőle teljesen elvonatkoztatni. A pápaságért folyó hatalmi harc történetét bemutató film Robert Harris 2016-os regénye alapján készült, amely Ferenc pápaságának harmadik évében jelent meg. Harris regénye fiktív történet, és bármily csavaros is, a progresszív és a konzervatív bíbororok közötti összecsapásban ott bujkál Ferenc pápa szellemisége: főképp a történet azon pontján, mikor kulcsszereplővé válik a Kabulból érkező mexikói érsek, Benitez bíboros (Carlos Diehz), aki a szeretet és a béke fontossága mellett áll ki, és felszólítja az egyházat, hogy az intézmény által marginalizáltakra és történelmileg kirekesztettekre összpontosítson. 

Ez a téma – az egyház progresszív és a tradicionalista szárnya közötti megosztottság – már egy korábbi, Ferenc pápáról szóló játékfilmben megjelent. A két pápa, a brazil Fernando Meirelles 2019-es filmje Anthony McCarten színműve alapján készült. A forgatókönyvet Oscar-díjra jelölték, csakúgy, mint a XVI. Benedek pápát alakító Anthony Hopkinst a legjobb férfi mellékszereplő, és a Ferencet játszó Jonathan Pryce-ot a legjobb férfi főszereplő kategóriájában. 

A film egy elképzelt találkozás a pápaságról való lemondását fontolgató Benedek és Ferenc, azaz akkor még Jorge Mario Bergoglio között. Bergoglio egy napot tölt el Benedekkel, mely során hitbeli, tanbeli és történelmi kérdéseket boncolgatnak. Két világnézet, két korszak csap össze – hogy aztán együtt imádkozzon és… igen, focit nézzen. Miközben humoros, a forgatókönyv nagyon emberien ábrázolja az akkori és a leendő pápát. A film talán legnagyobb erőssége ezen a vonalon az, hogy Bergoglio saját múltjával kapcsolatos aggályait is elénk tárja. Vajon megbékélt-e, kiegyezett-e saját hibáival, mielőtt egyházfő lett?

A pápa és a filmes világ 

2016-ban a pápa meglepő okból került a címlapokra: egy játékfilmben vállalt szerepet. Az alakítás egy rövid cameoszerep volt a Graciela Rodriguez Gilio és Charlie Mainardi által rendezett Beyond the Sun című filmben, melyben az egyházfő saját magát játszotta. Ezzel Ferenc pápa történelmet írt – ő lett az első olyan egyházfő, aki filmszerepet vállalt. A film egyébként keresztény értékeket közvetítő alkotás, mely elsősorban gyerekekhez és családokhoz szól. 

Ferenc pápa számos alkalommal beszélt a művészetek erejéről. Pápaként számos filmsztárral is kapcsolatot alakított ki, köztük Whoopi Goldberggel, Leonardo DiCaprióval, George Clooneyval és Angelina Jolieval. Emlékezetes két évvel ezelőtti találkozása a legendás filmrendezővel, Martin Scorsesével, aki akkoriban fejezte be a Megfojtott virágokat. A találkozást követően Scorsese bejelentette, hogy a pápával folytatott beszélgetése arra ösztönözte, hogy Jézus Krisztus életéről készítsen filmet (ezt egyébként nem először teszi, A Krisztus utolsó megkísértését 1988-ban mutatták be).

És a dokumentumfilmesek

Talán nincs olyan tisztség, melynek megfilmesítéséhez nehezebb lenne jóváhagyást szerezni egy dokumentumfilmkészítőnek. Archív felvételek felhasználásával számos alkotás készült Ferenc pápáról. Ilyen a 2020-as, Evgeny Afineevsky izraeli-amerikai rendező Francesco című dokumentumfilmje, a Netflix 2021-es négyrészes dokusorozata, az Egy generáció története Ferenc pápával. A 2022-es In Viaggio: The Travels of Pope Francis (In Viaggio: Ferenc pápa utazásai) az egyházfő 35 utazását mutatja be, míg a The Letter: A Message for Our Earth (A levél: Üzenet a Földünknek) azt helyezi fókuszba, mennyire elemi kérdés volt a környezetvédelem a pápa számára. Wim Wendersnek azonban olyan lehetőség hullott az ölébe, amelyet a világ bármely rendezője megirigyelne. 

A háromszoros Oscar-jelölt német filmrendező, aki fél évszázados filmes pályafutása során olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Mel Gibson vagy épp a U2, egyenesen a Vatikántól kapott felkérést, hogy készítsen filmet a pápáról. Wenders, aki egyébként maga is foglalkozott a pápa névadója, a 13. századi Assisi Szent Ferenc életével, négy napon át forgatott Ferenc pápával. A 2018-as Ferenc pápa – Egy hiteles ember tehát nem csupán archív felvételekből rajzolja meg az egyházfő portréját, hanem maga Ferenc pápa is beszél a kamerába. 

Wenders pedig olyan témákról kérdezi, melyekről Ferenc pápa előtt kevesen beszéltek nyíltan az egyházban. A dokumentumfilm egy remek portré, mely meglepően közel hozza a portréalanyt a néző számára. Ferenc pápa azokban a pillanatokban tűnik igazán közelinek, amikor habozás nélkül beszél az egyházon belül nyilvánvalóan elharapózó pedofíliáról – és érezni rajta, hogy a téma tehetetlen dühöt vált ki belőle. 

Nem mellesleg az is lenyűgöző, hogy mennyire nyíltan és öntudatosan beszél az olyan globális kérdésekről, mint a szegénység, a nők jogai és a természetvédelem – a világ talán egyetlen vezetőjeként.