Ötszáz évig békében élt a törökországi zsidóság

Törökországban mintegy 35 ezer török állampolgárságú zsidó él, akiket honfitársaik csak muszevi néven emlegetnek, az isztambuli zsidó közösség csaknem 27 ezer lelket számlál. Isztambulban a legelőkelőbb negyedekben laknak, Mackában, Sisliben és Nisantasiban. A hozzávetőlegesen 70 milliós Törökországban, ahol a lakosság 99 százaléka muzulmán, a zsidó közösség alkotja a második legnagyobb kisebbséget az örmények után, akik körülbelül 45 ezren vannak. (A mintegy 5 milliós kurd kisebbséget Isztambul hivatalosan nem ismeri el, hegyi törököknek bélyegzi őket.) Törökországban ritkaságszámba mennek az antiszemita támadások, a legsúlyosabbat valószínűleg palesztin fegyveresek követték el 1986-ban éppen az isztambuli Nevé-Salom zsinagógában. A sabbati istentiszteletre öszszesereglett hívők közül 22 ember életét oltották ki. A merénylet sokkolta a helyi zsidóságot, amely az oszmán birodalom 500 éves történetében háborítatlanul élt. A törökországi zsidók túlnyomó többsége több mint fél évezrede Spanyolországból érkezett, az inkvizíció elől menekülve. A zsidókkal toleráns oszmán birodalomban a szefárd közösség jómódnak örvendett, tagjai elsősorban a pénzvilágban és kereskedelemben helyezkedtek el. A nácik németországi hatalomra kerülése után és a II. világháború alatt a semleges Törökország az európai zsidók nagyra becsült menedéke lett. A hitleri uralom elől menekülő számos német zsidó professzor telepedett le Törökországban és tanított több egyetemen, főként Isztambulban és Ankarában. A tudós professzorok meghívásának ötlete Musztafa Kemal Atatürktől, a modern Törökország megalapítójától eredt, és a befogadott üldözöttek közül többen a háború után is Törökországban maradtak. Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint a közösség napjainkban alig játszik szerepet a politikában, a legbefolyásosabb üzletemberek némelyike azonban a zsidóságból kerül ki. Törökország kiemelt kapcsolatokat ápol Izraellel, amelyről leginkább a két ország között 1996-ban aláírt katonai együttműködési megállapodás tanúskodik.

Az isztambuli Nevé-Salom zsinagóga Törökország egyik legjelentősebb zsidó imaháza. Az 1951-ben modern építészeti stílusban emelt épület a többmilliós nagyvárosban élő 27 ezres zsidó közösség szellemi központja, számos rendezvénynek is otthont ad. A zsinagóga szerénynek mondható külseje pompás belsőt takar, arany gyertyatartókkal és az imaterem fölé boruló, gazdagon díszített magas kupolával. A zsinagóga előcsarnokában egy állóóra emlékeztet a törökországi zsidóság elleni mostanáig legsúlyosabb merényletre, 1986. szeptember 6-án történt zsinagógabeli mészárlásra. A károk zömét helyreállították, több golyónyomot azonban érintetlenül hagytak a falakon, hogy örökre emlékeztessenek a merényletre és arra, hogy a tóratekercsek megmenekültek a támadás során kitört tűztől.