Kiábrándító tévéinterjú

A véleményformáló elemzők legtöbbje kiábrándítónak találta a beszélgetést. Az elnökválasztási évben sok függ attól, hogyan tudja Bush megvédeni magát azoktól a vádaktól, amelyek kétségbe vonják az iraki háború szükségességét. Voltak-e ott olyan vegyi vagy bakteriológiai fegyverek, amelyek a támadást egy évvel ezelőtt szükségessé tették? Volt-e Szaddám Huszeinnek olyan nukleáris programja, amely Amerika biztonságét veszélyeztette volna? Minderre az elnök válasza nem hangzott meggyőzőnek. Az igazság az, hogy majdnem egy évvel a háború kezdete után senki nem talált bizonyítékot arra, hogy Szaddám Huszein rezsimje tömegpusztító fegyverekkel rendelkezett vagy egy iraki nukleáris program valóban létezett. Az elnök szerint mindez az amerikai hírszerzés tévedésével magyarázható. Szerinte az iraki rezsim készült arra, hogy ilyen fegyvereket gyártson, és talán sikerült eltüntetnie mindazt, ami már rendelkezésére állt. Mindezek az érvek nem győzik meg az elnök egyre hangosabb és felbátorított demokrata bírálóit. Az elmúlt hetekben az országszerte tartott előválasztásokon Massachusetts állam szenátora, John Kerry kapta a szavazatok legnagyobb részét, messze lekörözve demokrata vetélytársait. Ha Kerry továbbra is az élen jár, biztosan ő lesz a demokrata párt elnökjelöltje, aki novemberben Bush elnökkel összemérheti erejét az országos választásokon. ĺgy nem lehet csodálkozni azon, hogy az ellenzék beleköt Bush minden mondatába, és a vasárnapi interjú alkalmat adott arra, hogy az elnök ellentmondásaira rámutassanak. Volt-e ott közvetlen veszély Amerika számára, mint azt az elnök egy évvel ezelőtt állította? Hol vannak a fegyverek, amelyek az eredeti okot szolgáltatták a beavatkozásra? Mindezt nehéz megmagyaráznia George Bushnak és Tony Blair brit kormányfőnek is. Az elmúlt napokban az amerikai elnök jól ismert, megbízható személyekből álló, „független” bizottságot nevezett ki arra, hogy a háborúval kapcsolatos előkészületeket felülvizsgálja. A testület jelentése azonban csak a jövő év márciusában várható, vagyis jóval az elnökválasztás után. Mindez olyankor játszódik le, amikor az elnök népszerűsége hirtelen süllyedt. Az egyik legismertebb közvélemény-kutató szervezet szerint csak a lakosság 47 százaléka helyesli munkáját; ez a legalacsonyabb arány elnökségének kezdete óta. Mivel a választásokat csak tíz hónap múlva tartják, nem lehet megítélni, milyen lesz az ország hangulata, és milyen lehetőségei lesznek Bushnak arra, hogy a lakosság további négy évre újraválassza. Habár a gazdasági helyzet javul, de az iraki háború továbbra is árnyékot vet az elnökségre. A harcok befejezése óta több amerikai katona vesztette életét, mint a háború alatt. Mindez nem jelent semmi jót a Fehér Ház számára, és a láthatólag véget nem érő gerillaháború miatt egyre fogy az amerikai nyilvánosság türelme. A kérdés, amelyre a legtöbben a választ várják, az, hogy meddig tart még az iraki beavatkozás, azaz mikor lehet végérvényesen kikerülni belőle.

A szerző amerikai munkatársunk