Csoda Fehéroroszországban – megterem a banán és az ananász

Banánköztársaság lett a diktatúra. Két éve Fehéroroszország olyan kertté változott, ahol megterem az ananász és a banán, és bár tengere nincs, virágzik a kagyló- és garnélahalászat.

A szomszédos Oroszországban aki teheti, csak olyan sajtot vesz, amelyen a Made in Belarus felirat látható – ez most a minőséget jelenti, a parmezánt és a többi nyugati sajtkülönlegességet. A Nyugat és Oroszország bő két éve szankciók sorozatával sújtja egymást, a kemény kézzel irányított Fehéroroszország pedig a nevető harmadik. Virágzik a kereskedelem, özönlenek az egzotikus áruk.

„Nekünk ez aranybánya” – lelkendezett Leanyid Marinics, a mezőgazdasági tárca miniszterhelyettese. „Pótoljuk az oroszoknak a holland krumplit és a lengyel almát. Nekünk mindenünk van” – mondta. A hús-, a tej- és a gabonából készült termékek kedveltek Oroszországban.

Azonban nemcsak fehérorosz áruk kerülnek be Oroszországba, hanem az embargó miatt tulajdonképpen illegális nyugati áruk is.

„Fehéroroszország aktívan kihasználja a helyzetet, gyakran gátlástalanul” – véli Szergej Dankvert, az orosz élelmiszer-felügyelet főnöke.

A legszórakoztatóbb a fehérorosz tengeri rákok esete, de Moszkva más termékeknél is címkecserét és csempészést vet a szomszéd szemére. Az alma- és gombaszállítmányok a fehérorosz éves termés ötszörösét teszik ki. Egyes vállalatok hasznot húznak a szankciókból, mivel sok orosz nem hajlandó lemondani a betiltott termékekről. „Fehéroroszország ostoba lenne, ha nem használná ki a helyzetet” – mondta Lev Margolin gazdasági szakértő Minszkben.

Fehéroroszország autoriter államfője, Aljakszandr Lukasenka viszont azt állítja, hogy országa is megsínyli a szankciós csatát. „Nem nyertünk, hanem egymilliárd dollárt vesztettünk a büntető intézkedések miatt” – állítja Uladzimir Makej külügyminiszter. Szerinte az Oroszországgal folytatott kereskedelem egyharmadával csökkent.

A téma kényes, mivel a közel tízmilliós Fehéroroszország számára Oroszország a legfontosabb piac, a külkereskedelem ötven százaléka a hatalmas szomszéddal bonyolódik. Ráadásul a két ország uniót alkot egymással, gazdaságilag és politikailag szorosan egybefonódik.

Az orosz recesszió erősen rányomja bélyegét a hangulatra. Az olajárak esése, valamint a strukturális problémák mély válságba sodorták Oroszországot. Ebből Fehéroroszország számára problémák keletkeztek: a tőkekivonás és az orosz beruházások visszaesése. „Még ha az orosz gazdaság magához tér is, nincs garancia, hogy számunkra ennek pozitív hatása lesz. A mi állami vállalataink sem az árat, sem a minőséget tekintve nem versenyképesek, s ameddig nincsenek komoly strukturális reformok, ez így is marad” – véli Margolin. (MTI)