Szeptemberben tovább romlott az euróövezet feldolgozóipari teljesítménye

Az euróövezeti feldolgozóipari BMI-t szeptemberben az előzetes 44,8 pontról kissé felfelé, 45,0 pontra korrigálták, szemben az előző két hónap 45,8 pontjával, ami kilenc havi mélypont volt.

A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.

A BMI szeptemberi értéke alapján az euróövezeti feldolgozóipar egyre mélyebbre csúszik a zsugorodást jelző skálán. A termelt mennyiség az év eddigi időszakában a legnagyobb mértékben zsugorodott a kereslet visszaesését tükrözve. Az új megrendelések december óta a legnagyobb mértékben csökkentek. A munkahelyek leépítése 2012 októbere óta - a világjárvány sújtotta hónapokat leszámítva - a leggyorsabb ütemet vette fel szeptemberben. Az inputköltségek május óta először csökkentek ugyan, de az eladási árakat 2023 áprilisa óta először emelték.

Az egyes országok feldolgozóipari teljesítménye között nagy eltérések mutatkoztak: szeptemberben Spanyolországban volt a legerősebb a feldolgozóipar teljesítménye, míg Németországban 12 hónapja a legnagyobb mértékű volt a gyengülés.

„Nagy kár, hogy Spanyolország csak a negyedik legnagyobb gazdaság az euróövezetben, hiszen meglepően jól kezelte a globális termelési visszaesést, de nincs elég súlya ahhoz, hogy az euróövezet egészét is magával emelje. Németországban viszont túl nagy az ipari visszaesés súlyosbodása ahhoz, hogy Spanyolország szeptemberi lendülete sokat változtasson a helyzeten – kommentálta a felmérés megállapításait Cyrus de la Rubia, a Hamburg Commercial Bank vezető közgazdásza. Hozzáfűzte, hogy számítási modelljük szerint az euróövezet ipari termelése a harmadik negyedévben valószínűleg egy százalék körüli mértékben csökken az előző negyedévhez képest. Mivel a beérkező megrendelések gyorsan zuhannak, az év végére a termelés újabb visszaesésére lehet számítani.

„Az EKB elégedetten nyugtázhatja, hogy az inputköltségek szeptemberben csökkentek, különösen a három hónapos áremelkedés után. De ezek az árcsökkenések nem biztos, hogy tartósak lesznek. A közel-keleti helyzet felforrósodásával mindig fennáll az esélye annak, hogy az energiaárak ismét megugranak" - mutatott rá.

Hozzátette: „Ami tavaly, az év közepén lassú létszámleépítésként indult, az mostanra a foglalkoztatás elég jelentős csökkenésévé vált. Ez valószínűleg hamarosan megjelenik az eddig meglehetősen stabilnak bizonyuló hivatalos munkanélküliségi statisztikákban."

„Nemcsak a csökkenő kereslet sújtja a vállalatokat, hanem újabban az ellátási láncokban is problémák lépnek fel. Ez a kombináció elég ritka, és az elmúlt 30 évben csak a világjárvány idején volt tapasztalható. Amikor a kereslet csökken, a szállítási problémák általában enyhülni szoktak. Ezúttal azonban június óta a szállítási problémákat nyomon követő index az új megrendelésekkel együtt csökken, és február óta először fordult elő, hogy a beszállítások lassulásáról számoltak be. A geopolitikai feszültségek nyilvánvalóan itt is éreztetik hatásukat” – mondta Cyrus de la Rubia, a Hamburg Commercial Bank vezető közgazdásza.