Bűvésztrükkök

Talán a pénzügyi tárca egy eddig eltitkolt szlovák olajmezőre lelt, amiből finanszírozni tudja az egymásnak ellentmondó célkitűzéseket? Bár a Fico-kormány is szeret ábrándozni, azonban ennél földhözragadtabb forrásokból állná a többletkiadásokat és finanszírozná a kisebb hiányt - egyszerűen új adónemet vezet be, illetve a kőkemény ágazati adókat nem vezeti ki a rendszerből, végezetül az állami érdekeltségű társaságokból az utolsó centet is kipréseli.  Nelegyünk ellendrukkerek, hiszen voltaképp ami pénzünkről van szó. Habukik a merész terv, meglódul az államadósság.  Inkább nézzükmegsorjában, milyen pilléreken nyugszik a formabontónak ígérkező jövő évi költségvetés. Akormány abból indul ki, hogy az idei, stagnálás közeli alig1 százalék után jövőre a gazdasági növekedés túllépi a 2 százalékot, valamelyest mérséklődik a munkanélküliség, a lakossági fogyasztás szintén érezhetően nő, a bérfejlesztés élénkíti a kereskedelmet, mindez összességébenmagasabb adóbevételeket eredményez. Mindeznemlégvár, azonban a nagyobb lendület attól függ, hogy az eurózóna mennyire talál magára. A jövő évi koncepció legmeglepőbb eleme, az egy százalékponttal kisebb társasági adó közel40 millió eurót hagy a vállalatoknál, ami mindenképpenbarátságos lépés a vállalkozói szféra irányába. Azonban a visegrádi régióban a csökkentés után is nálunk a legmagasabb az adókulcs, azaz érdemi változást eznemeredményez. Új elem az ún. licencdíj, egyfajta iparűzési adó bevezetése, ami az összes, tehát a veszteséges cégeket is érinti. Ahozzávetőlegesen évi 1000euró befizetéséből110millió euró feletti bevételre tehet szert az államkassza.  Martin Filko, a Pénzpolitikai Intézet vezetője szerint nálunk a jogi személyek közel60 százalékanemfizet be adót, ami sokszor a kreatív könyvelés, a trükközés következménye, ráadásul az adómorál terén is az uniós lista végén kullogunk. Anyereséges cégek természetesen leírhatják adóbevallásukban ezt a pluszterhet. Mivel új megoldásról van szó, nagyon nehéz kiszámolni, hogy ténylegesen mennyi folyhat be belőle. És most fokozzuk a pénzügyi tárca tűzerejét: minden ígéret ellenére nem vezetik ki az energetikai és távközlési cégeket sújtó ágazati adókat, éppen ellenkezőleg, további három évvel meghosszabbítják érvényességüket. Az állami társaságokból pedig extra osztalékadó címen minden pénzt kisajtolnak - nyilvánvaló, hogy ezek csak egyszeri, tartósan nem fenntartható megoldások.  A költségvetés Achilles-sarka az államigazgatási szféra karcsúsításának koncepciója. A hivatalok összevonásából, a szaktárcák jobb gazdálkodásából több mint 300 millió eurót szeretnének megtakarítani. Az államapparátus ellenállása közismert, a hivatalok máris megkezdték az aknamunkát, arról nem is szólva, hogy az állam legkevésbé önmagán képes takarékoskodni. És hoppá, a büdzsé koncepciójában ott szerénykedik egy szám, ami szerint jövőre a közalkalmazottak száma 4600-zal nőhet! Vagyis úgy karcsúsítanak, hogy az állományt felhizlalják… Arra pedig ne is vesztegessünk időt, hogy jövőre javítani akarják az adóbehajtás hatékonyságát. Ezt a mondatot bármelyik korábbi költségvetés-tervezetben olvashattuk.  Összegezve, minden a gazdasági növekedés ütemén, az adóhatékonyság növelésén, az államigazgatás olcsóbbá tételének mértékén áll vagy bukik. Ha a felsorolt három pillér közül akár csak az egyik is inogni kezd, bukik a költségvetés. Ha pedig bukik, akkor Szlovákia bukott diákká válik az unióban - mivel most először Brüsszel tüzetesen áttekinti a Kažimír-féle koncepciót és annak kivitelezését. Jövő év végén kiderül, átmentünk-e a vizsgán.