Tallózás a Kalligram január–februári számában

A Kalligram idei első, január–februári összevont száma a 75 éves Kibédi Varga Áront köszönti; itt közölt négy versét Seláf Levente értelmezi, Oldás című kötetét pedig Polgár Anikó elemzi. Versekkel van jelen a lapban Mestyán Ádám, Déri Balázs és K. Kabai Lóránt is, valamint az észak-ír Sinéad Morrissey és az orosz Dmitrij Alekszandrovics Prigov, ez utóbbival a fordítást közreadó Zavarka Szlavista Műhely jóvoltából egy hosszabb interjút is olvashatunk. Az angol nonszensz költészetből nyújt ízelítőt az Edward Lear és Lewis Carroll verseiből készült összeállítás – Havasi Attila, Vaskó Péter és Varró Dániel fordításában, Edward Lear eredeti rajzaival. A hazai poéták közül sokak számára jelentkezik ismét és kedves ismerősként a nyáradi Vida Gergely: Őszi kérdés című csallóközies Babits-átirata a legvagányabb ízlésű olvasói elvárásokat is bizonyára kielégíti. S ha már a tájainkon járunk: ugyanilyen csemegeként könyvelhető el a füleki György Norbert prózája, egy irodalmi forgatókönyv. Balázs Imre József kisprózái egy különösen bensőségesre teremtett állatvilágba vezetnek. Orosz Ágnes fordításában szemelvényeket olvashatunk az első, teljes egészében fennmaradt ókori görög szerelmes regényből, Steven Berkoff Görög című alkotása ezzel szemben már egy mai dráma. A századelő freudi prózájának kedvelői számára ajánlható a férfi–nő kapcsolat odisszeájának beillő Schnitzler-novella, A pásztorsíp.

A folyóiratnak nagyon erős az elméleti irodalmat nyújtó része is: az esszék közt Vilém Flusseré és Leszek Kolakovskyé vezeti a sort, ez utóbbihoz Sebők Zoltán jegyzete kapcsolódik, valamint Molnár Miklósé tarthat számot nagy érdeklődésre, mely a közelmúltban elhunyt Derridára tekint vissza (Molnár Miklós a Grammatológia című Derrida-mű magyarítója). Várszegi Tibor tanulmánya a heideggeri művészetfilozófiának a mozgásművészetre történő alkalmazásáról szól. A kritikarovatban Kérchy Anna egy performanszt elemez (Kannibál olvasatok), Baranyák Csaba a Sunrise beach című Varró Dániel-verset, Beke Zsolt a Klára című György Norbert-regényt.

A Kalligram idei első, könyvnyi terjedelmű számának minden tekintetben legfigyelemreméltóbb része a Rákos Péter-összeállítás, melyben először néhány csehül megjelent esszét olvashatunk G. Kovács László fordításában, s ezt követi Fukári Valéria impozáns esszéje. Ebben a 2002 nyarán hetvenhét éves korában elhunyt Rákos Péterrel való levelezésébe nyújt betekintést, az életmű egészének jellegét, jelentőségét is megragadva, egyszersmind betekintést nyújtva a kiváló irodalomtudósnak és tanárnak – az irodalomszerető magyarok és csehek számára nem ismeretlen – mélységesen humánus természetébe. (csg)