Közhely, hogy Európa Petrarcától tanult meg szerelmes verset írni, de olyan nagyságok is, mint Babits Mihály, úgy tekintettek rá, mint a „szerelmi költészet atyjára”. Csehy Zoltán tanulmánya Petrarca titkát tárja elénk, a humanista költészeteszmény legjobb darabjait is mérlegre téve. A költő születésének 700.
Az istenkereséstől az imádságig
Közhely, hogy Európa Petrarcától tanult meg szerelmes verset írni, de olyan nagyságok is, mint Babits Mihály, úgy tekintettek rá, mint a „szerelmi költészet atyjára”. Csehy Zoltán tanulmánya Petrarca titkát tárja elénk, a humanista költészeteszmény legjobb darabjait is mérlegre téve. A költő születésének 700. évfordulójára megjelenő kötet utószavának közlése mellett az Irodalmi Szemle decemberi száma Petrarca verseiből is gazdag választékot nyújt.
A karácsony hangulatához illeszkedik Pomogáts Béla Az istenkereséstől az imádságig című írása, melyben az irodalom (a költészet, a művészet) mibenlétét vizsgálja, a vallásos hit és istenkeresés küzdelmeit, belső harcait a magyar költészet legjobbjainak munkásságában. Az Evangélium lelkisége, a megváltás hite sem kerülte el a figyelmét. „Lehetséges és létező fogalomként” tekint az irodalomtudós a „katolikus (keresztény) irodalom” meghatározásra, melynek „eszmetörténetileg vagy kulturálisan megragadható” irodalomtörténeti fedezete van. Csáky Károly írása (A karácsonyi ünnepkör köszöntői, jókívánságai) ugyancsak a meghitt ünnepet idézi.
A lap Szalay Zoltán verseivel indul, a fiatal prózaíró első (és talán nem sikertelen!) kísérlete ez, megélni a nagy „titkot”, ahogy az igazi vers születik. A továbbiakban megismerkedhetünk Daniel Hevier lírájával (Tóth László fordításában), Duba Gyula készülő regénye egy részletével (Galambtemető címmel), s Deák Katalin Prága és a (cseh)szlovákiai magyar irodalom című tanulmányával, melyben a „születés titka” mellett a kisebbségi magyar próza útját is felvázolja a hetvenes éveket követően. Mács József Duba Gyula kötetét mutatja be, Popély Gyula pedig (Egy nemzetiség kilenc évszázada a történelemben címmel) Selmeczi Elek könyvéről ír, melyben a szerző az elődök nyomát keresi, az „emlékek ládáját” nyitogatja. Egy szemtanú vallomása címmel az „árvizi csolnakos”, báró Wesselényi Miklós gyógyításáról olvashatunk dr. Kiss László írásában.
A bővített tartalommal, változatlan áron megjelenő decemberi Irodalmi Szemlét Albrecht Dürer rézkarcaival illusztrálták. (zsolt)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.