De mit adtak nekünk a kínaiak? - Fico kijelölte a feladatokat

A kormányfő eredetileg még júniusra tervezte a kínai munkaútját, de az ütemezésbe beleszólt az ellene elkövetett nyitrabányai merénylet. A kínai tisztviselők rugalmasnak bizonyultak, Ficót fogadták október-november között is, ráadásul a szlovák miniszterelnök Hszi Csin-ping államfővel is találkozott és egyeztetett – a nyugati államokon kívüleső világ legfontosabb politikai szereplőjéről van szó. A Fico kíséretében utazó vállalkozói delegáció többek között egy üzleti fórumon folytathatta a lobbizást a kínai befektetésekért. A politikus aláírt többek között egy általános stratégiai partnerségi megállapodást is Pekinggel. 

A kínai út hozadéka a jelenlegi állás szerint inkább elméleti, mint gyakorlati – Fico a hazatérését követően új befektetéseket nem jelentett be, inkább csak megteremtette a rendszerszintű együttműködés feltételeit a jövőre nézve.

Húsznál is több házi feladat

Fico hazaérkezése után több, mint egy héttel a kormány szerdán tűzte ki azt a húsznál is több feladatot, ami az út során kötött megegyezésekből következik. A feladatokhoz határidők és felelősök is tartoznak, a gyakorlatban ez az intézkedéscsomag mutathatja meg, mi értelme volt felkeresnie a kormányfőnek Kínát egy olyan időszakban, mikor egyre élesedik a kereskedelmi háború az ázsiai ország és a nyugati világ között. A feladatok a stratégiai megállapodásból és abból a tucatnyi megegyezésből és memorandumból indulnak ki, amit a két ország képviselői aláírtak.

A következő évben több munkája lesz például Denisa Saková gazdasági miniszternek, akinek fel kell állítania egy, a szlovák-kínai gazdasági együttműködésért, valamint a befektetésekért felelős munkacsoportot. A csoport tagjai elsősorban az ipari alapú együttműködés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén gyűjtenek tapasztalatokat és ötleteket. Saková koordinálja az állami beruházásösztönző ügynökség, a SARIO tevékenységét is, amelynek a feladata, hogy minél több kínai befektetőt vonzzon az országba.

Jozef Ráž közlekedési miniszter március végéig egy memorandumot dolgoz ki a fővárosi Récse (Rača) és Stomfa (Stupava) közt húzódó kárpáti alagút kapcsán. Ezt a projektet már huzamosabb ideje dédelgeti a kormány, 2015-ben kidolgozták a megvalósíthatósági tanulmányát, de a befektetés máig nem valósult meg. 

Fico reményei szerint kínai segítséggel előremozdulhat az ügy – elképzelhető, hogy az ázsiai ország biztosítja a befektetéshez szükséges forrásokat. A közlekedési tárca koordinálja a Szlovákia és Kína között közlekedő konténervonatok bevezetését és üzemeltetését is.

Juraj Blanár külügyminiszternek is akad munkája: ő hívja össze Pozsonyban az első kínai-szlovák kormányközi koordinációs bizottságot, aminek az első ülése jövőre esedékes. A külügyi tárca kibővíti a kínai vízumelosztó hálózatát is, ahol a kínai állampolgárok rövid távú szlovákiai beutazási papírokért folyamodhatnak. Nem szlovákiai feladat, de Kína a saját részéről szintén tett engedményt, hiszen november nyolcadikától a jövő év végéig biztosan vízum nélkül utazhatnak az ázsiai országba azok az állampolgárok, akik 15 napnál rövidebb ideig tartózkodnak Kínába.

Dušan Keketi idegenforgalmi és sportminiszter a turizmus terén zajló tapasztalatcserét igazgatja majd, míg Martina Šimkovičová kulturális miniszter a saját tárcáján belül indít el egy csereprogramot. A Kínában történő tanulás és a nyelvtanulás is zökkenőmentesebb lesz, az ezzel kapcsolatos feladatokat Tomáš Druckerre delegálták.

Fico kínai útjának több hozadéka nem szerepel a kitűzött célok között, gazdasági befektetésekről van szó.

A Gotion kínai befektetői a miniszterelnöknek is megerősítették, hogy továbbra is számolnak a Nagysurány (Šurany) mellett felépítendő akkumulátorgyárral – a befektetés Szlovákia történetének egyik legnagyobb külföldi beruházása, a tervek szerint 1500 személyt foglalkoztatnak majd az üzemben. 

Szó van arról, hogy a kínai vállalatok a szlovákiai hidak felújításában is szerepet kapnak, ez azonban nem mutatkozik meg az út kapcsán tárgyalt konkrét kormányzati anyagokban.