Hogyan lett Gyimesi Taraba tanácsadója, és mit szól ehhez a Magyar Szövetség? Az érintettek válaszolnak

Gyimesi György elmondta, hogy már régóta együttműködik a tárcavezetővel:

„Még akkor kezdtünk együttműködni, amikor ő ellenzéki képviselő volt, én pedig koalíciós. Támogatott, amikor az ún. Csemadok-törvényt fogadtunk el. Én cserébe közös megegyezés alapján benyújtottam a Matica Slovenskáról szóló törvényt. Jó baráti viszonyt ápoltunk azután is, hogy a Magyar Szövetség nem jutott be a parlamentbe. A miniszter úr segíteni szeretne Dél-Szlovákiának.”

Állítása szerint az SNS által nominált Taraba egyáltalán nem magyarellenes, és még véletlenül sem akarja diszkriminálni a dél-szlovákiai járásokat. 

Kifejtette, hogy a kinevezésében – a jó személyes kapcsolaton túl – a helyismerete és kapcsolati tőkéje volt fontos szempont.

„Ismerem a régiókat. Nagyjából feltérképeztem már az országjárásom során, hogy az ország déli részén hol van kanalizáció, hol van vízvezeték és hol nincs. Valamint, hogy hol égető a probléma. De a kapcsolataim az adott térség polgármestereivel is szerepet játszanak, ezt szeretném kamatoztatni. Ami fontos, hogy van a fejlesztésekre keret, és ha a polgármesterek is segítenek, akkor ez egy elég szép történet lehet.”

A környezetvédelmi tárca az idén 300 millió eurót fordított a csatornázással kapcsolatos fejlesztésekre, szeptember elején Árván hirdettek meg egy programot, 75 millió euró értékben. A magyarok lakta régiók közül Gyimesi a Lévai járás déli részét jelölte meg prioritásnak.

„Itt több mint 20 falunak nincs vízvezetéke, úgyhogy ezzel kezdem a munkát.”

A tanácsadó elsősorban egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között. Példának okáért segíthet a dokumentációban, az adminisztrációban, összegezve: segíteni hivatott a megfelelő modell beállításában.

Arra a kérdésre, hogy van-e tapasztalata ilyen projektek kivitelezésével, úgy nyilatkozott:

„Én a kivitelezésbe nem kívánok beleszólni, sem a közbeszerzésbe. Az én munkám ott ér véget, amikor megtaláljuk azt a modellt, ami megfelelő, és a kormány jóváhagyja az összeget.”

Gyimesi a Magyar Szövetség csicseri alapszervezetének tagja a párt tisztújítása óta, tehát nem tölt be úgymond kiemelt funkciót az országos struktúrában. Az elnökséggel nem is egyeztetett a kinevezés kapcsán, azt viszont magától értetődőnek nevezte, hogy az érintett régiók alapszervezeteivel felveszi a kapcsolatot.

Én nem fogok senkitől engedélyt kérni arra, hogy segíthessek a választópolgároknak, a Dél-Szlovákiában élő magyaroknak.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy nincs ellenére Gyimesi kinevezése.

„Ha valakinek lehetősége van segíteni a déli településeken, adott esetben ilyen tisztséghez tud jutni, akkor az üdvözlendő. Csak az elgondolkodtató, hogy miért kell ezt másokkal szembe fordulva kommunikálni, amikor ez sikertörténet is lehet”

– nyilatkozta az Új Szónak a pártelnök.

Felmerül viszont a kérdés, hogy a kommunikáció intenzívebbé válik-e most az elnök és párttag között, illetve, hogy megpróbálják-e kamatoztatni Gyimesi pozícióját.

Minden párttaggal kommunikálok. Van, akivel ez gördülékenyebben megy, van, akivel kevésbé

– fogalmazott Gubík. Arra a kérdésre, hogy Gyimesi esetében melyik verzió áll fenn, azt válaszolta a párt elnöke:

Kiderül.

Gubík szerint az időzítés vet fel kérdéseket.

„Mindez egy időben történik azzal, hogy ugyanehhez a kormánypárthoz tartozó tárca a nyelvtörvény egy olyan munkaváltozatát teszi le az asztalra, ami – legyen bármilyen a tálalása – komoly hátrányokkal bírhat a kisebbségi, ezen belül a magyar nyelvhasználatra.”

Gyimesi szerint a Magyar Szövetség és az SNS között nincs rendszeres kapcsolat, így a két párt viszonyát nem lehet általánosan megítélni. Ő maga Martina Šimkovičovával, a kulturális tárca vezetőjével is tartja a kapcsolatot. Vele és Tarabával a nyelvtörvény tervezetéről is egyeztettek.

Szerinte a módosítás nem fogja korlátozni a nemzetiségek nyelvének használatát.

Gyimesi csak pánikkeltésnek tartja a médiában megjelenteket.

„Még a Magyar Szövetség fellépését is felelőtlennek tartottam. A politikusok munkáját nem téveszthetjük össze az aktivizmussal. A politikus dolga a problémát megoldani, az aktivistáé felhívni valamire a figyelmet.”

Hangsúlyozza, hogy ezért kezdett inkább tárgyalásba a kulturális tárcával.

A javaslatban vannak olyanok, amiket én nem tennék bele. Ez nem azt jelenti, hogy ellehetetleníti a kisebbségi nyelvek használatát, hanem hogy nehezebbé teszi, vagy újabb feladatok elé állít.

A nyelvtörvény tervezetével kapcsolatban már a kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos is tolmácsolta aggályait a kulturális miniszternek.