Úthelyzet Szlovákiában

Egyszer talán megérné összeszámolni őket, de néha még az újraolvasás sem ártana. Az egyik legviccesebb jelenség, hogy a várost tehermentesítő elkerülő útról mindig elhangzik, hogy 10 év kell a megépítéséhez (mármint a munkálatok ennyi ideig tartanának, bármikor is kezdődjenek). Ám ezt gyakran úgy is lehet érteni, hogy ennyi idő után fog ténylegesen megépülni, ennyit kell rá várni a mindenkori „mosttól” kezdve. Első ízben pont egy évtizede hallottam ezt a tézist, legutóbb pedig pénteken, a közlekedési miniszter komáromi sajtótájékoztatóján. Fogadóirodai tétet merek rá tenni arra, hogy újabb 10 év múlva sem fogunk mást hallani.

Ugyanakkor ne essünk abba a hibába, hogy csak a komáromi környéket vagy a déli országrészt sajnáljuk – pláne annak délnyugati részét, amelynek nem kell olyan meredek kihívásokkal szembesülnie, mint mondjuk egy Gömörnek. Persze általánosságban a gazdasági központok és fontos régiók útjai hamarabb lesznek jó állapotban, mint az elmaradt vidékek infrastruktúrája. A tőke keresi magának a legkifizetődőbb helyszíneket, s az országban azok zöme szlovák nyelvterületen található. Ám a nagyképet, s főként a vidéket tekintve a teljesen szlovák vagy más nemzetiségek által is lakott vidékeknek sem megy mindig jobban, ha „rossz” helyet foglalnak el a térképen.

Az Aktuality néhány évvel ezelőtti riportjában például a nagyrőceiek (Revúca) panaszkodtak arra, hogy járásszékhelyként nekik rosszabb útjaik vannak, mint a csinos elkerülő úttal rendelkező Tornaljának. Vagy ott van Korpona (Krupina), amelynek hangulatos főterén (!) hajtanak keresztül a kamionok. Pontosan 60 méterre (!) a városházától. A menetzaj miatt az ember néha nem hallja rendesen, mit mond a másik. Képzeljük el, hogy festene ez a Klapka téren... Besztercebánya keleti, Garam-völgyi kijárata is rendszeresen bedugul csúcsidőben, főleg azért, mert hosszú évek óta várat magára egy völgyhíd felújítása. És még a sokat emlegetett észak kapcsán is érdemes megjegyezni, hogy a „királyi” autópálya, a D1-es sincs kész, s egy darabig még nem is lesz. A megyékhez tartozó hidak jó része pedig országszerte tragikus állapotban van.

Ha már viszont megemlítettük a megyéket: az elmúlt években jól kitapintható, hogy az egész országban igyekeznek gondot viselni a hozzájuk tartozó utakról. Jobban kapcsolódnak a lokalitáshoz, a régiókhoz, mint a „lebegő” állam. Ez számos helyen azzal jár, hogy az állami elsőrendű utak közül több jelentősen rosszabb állapotban van, mint a megyei önkormányzatokhoz tartozó infrastruktúra. Például nézze csak meg bárki Párkány környékén az Érsekújvárba tartó II/509-es utat! Szinte „korcsolyázni” lehet rajta. Szemben a Komárom felé haladó I/63-assal.

Mi a tanulság? Talán csak annyi, hogy a jól működő államban az utak állapota is jó lenne. Ahogy minden másé is. A dolgok összefüggnek.