Ellenőrzések kezdődnek a Kis-Kárpátok borvidékén – fókuszban az invazív fajok visszaszorítása

„A SIŽP értesítette a bazini járásbeli Bazin, Modor, Szentgyörgy városok, valamint Horvátgurab, Tótgurab, Limpak, Hattyúpatak, Cserfalu, Senkőc, Csukárd és Kárpáthalas községek képviselőit az állami ellenőrzések megkezdéséről, amelyek célja az invazív idegen fajok terjedésének megakadályozása”

 – tájékoztatta a minisztérium a TASR-t. Az ellenőrzéseket az önkormányzatok képviselőinek jelenlétében végzik.

Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) szerint a Kis-Kárpátok borvidéke, szőlőültetvényei és gyümölcsösei különleges tájképi értéket képviselnek, és meghatározó elemei a helyi kulturális tájképnek. Bár sok ültetvény intenzív művelés alatt áll, és egész éves gondozást igényel, az elmúlt években ezek a területek átvonulási útvonallá váltak az invazív növényfajok számára. Ezek a gyomok és bozótosban megbúvó fajok könnyen elkerülik a földtulajdonosok, kezelők és használók figyelmét – tette hozzá a minisztérium.

„A borvidékek hihetetlenül elhanyagoltak. Vannak olyan területek, ahol a terület több mint fele gyomokkal és invazív növényekkel van borítva. Itt az ideje emlékeztetni minden tulajdonost, hogy a földjeiket gondozni kell. Az első körben az önkormányzati és állami földek kerülnek ellenőrzésre, ezt követően pedig a magántulajdonosok is” 

– jegyezte meg Taraba.

Az idegenhonos invazív fajok nemcsak az őshonos növény- és állatfajokat veszélyeztetik, hanem komoly károkat okoznak a természetben és a gazdaságban is. Emellett elősegítik a fertőzések és betegségek terjedését – magyarázta a környezetvédelmi tárca. Sok invazív faj erős allergén, és hatással lehet az emberi egészségre .

Az invazív fafajok közé tartozik például a gyapjas gyalogakác, a közönséges ördögcérna és a kőrislevelű juhar. A lágyszárú invazív fajok között található az ürömlevelű parlagfű, a kanadai aranyvessző, az óriás aranyvessző és a japán keserűfűfélék.