Egy napon lehet említeni Alden Ehrenreich Han Solóját Harrison Fordéval? Persze, hogy nem. Hozza a kötelező varázst a Solo: Egy Star Wars-történet? Nem igazán, inkább csak elvétve fut át rajtunk az a bizonyos gyermeki, bizsergető izgalom, egy-egy ismerős jelenet, figura, vagy zenetéma felbukkanásakor. Lehet mégis szeretni? Piszkosul, ha előzetesen nem támasztunk túl nagy elvárásokat, hanem elfogadjuk annak, ami: egy nyomokban sci-fi és Star Wars-elemeket is tartalmazó, látványos, akciódús, könnyeden humoros kalandfilmnek.

„Már egy jó ideje gyanítom - de tényleg, nehogy kibeszéljék -, hogy a kutyák embernek érzik magukat. Kicsit furcsállják, hogy nekik négy lábuk van, nekünk meg csak kettő, meg, hogy mi olyan magasak vagyunk, de tulajdonképpen azzal nyugtatják magukat, hogy ők igazából még gyerekek, és ha egyszer felnőnek, éppen olyanok lesznek, mint mi, autót vezetnek, leoltják meg felgyújtják a villanyt - és lesz kutyájuk is.”

Greg McLean izgalmas, élvezhető, erősen átélhető, pergő sodrású túlélőfilmet rendezett az egykori izraeli világutazó, a ma Ausztráliában élő író, Yossi Ghinsberg memoárja alapján, amelyben valósan megélt dzsungelbéli túrakalandjáról, viszontagságairól számolt be.

Fellinger Károly az előző évtized második felében kezdte kidolgozni azt a versnyelvet, amely a Rész és egész című kötettel (Lilium Aurum, 2012) állt elő teljes fegyverzetében.

Aki a kritikai fogadtatáson kívül Hevesi Judit első kötetéről nem tudna semmit, nagy izgalommal venné kézbe a második verseskönyvét. Én is abban a hiszemben voltam, hogy érett, komoly kötettel van dolgom, átgondolt, emlékezetes versek gyűjteményével. Tévedtem.

Rimaszombat és Dunaszerdahely is elutasítja a Transparency International Slovensko (TIS) felmérését a városi lapokról, amelyben az alapján rangsorolta a közpénzből finanszírozott önkormányzati lapokat, hogy mennyire hasznosak a lakosság tájékoztatása szempontjából.

Van egy jelenet Az ember a fellegvárban (The Man in the High Castle) című sorozat második évadának hatodik epizódjában, ahol a náci fejesek unatkozó feleségei bridzspartira gyűlnek össze egyikük fényűző otthonában. Mindannyian elszörnyednek a legújabb pletyka hallatán: egyik barátnőjük, Marjory dajkájáról kiderült, hogy „genetikailag szemita“. „Képzeld el, hogy egy ilyen hozzáfér a gyerekedhez“ – hüledezik az egyik fiatalasszony.

Tavaly ilyenkor azzal kezdtem Az ébredő Erőről szóló kritikámat, hogy húsz év ide vagy oda, ma is ugyanúgy lúdbőrözök a vászonra berobbanó STAR WARS főcímtől, mint amikor gyerekkoromban először megnéztem az Egy új reményt. Nos, ez idén elmaradt, és nem csak a kultikus főcím, a beúszó feliratok és John Williams grandiózus nyitányának hiánya miatt.

Van a filmes világban egy alapvetés: ha valami sikeres, folytatást, előzményfilmet vagy remake-et kell kapnia, még akkor is, ha ez nehezen kivitelezhető. Így járt például legutóbb a Star Wars, és így járt a Harry Potter-saga is, amely hosszú éveken keresztül tartotta lázban a világ varázspálcákért és kviddicskupáért rajongó felét.

Kislányok bugyijában matató plébános, alkoholista, korrupt, „hígmagyar” polgármester, aki „mélymagyar” vetélytársával marakodik a koncon. A valós problémák elfedése a nacionalizmus „jótékony” homályával, munkanélküliség, öngyilkosságig fajuló kilátástalanság. Ismerős? Elég baj.

Arthur Miller 1949-ben írta egyik legismertebb, társadalom- és lélekrajzot egybeszövő drámáját, Az ügynök halálát – az amerikai álom csődjéről, a kisember kilátástalanságáról. Azt, hogy mindenki annyit ér, amennyije van, nem is olyan rég idézte az emlékezetünkbe egy felelős (magyar) politikus. Szóval: hatvanegynéhány év úgy szállt el, mint egy pillanat. Van min gondolkodni, van mit nézni a Komáromi Jókai Színházban.

A német Florian David Fitz sokoldalú filmes. A Csajok a csúcson 2. című tini-komédiában színészként mutatkozott be, de játszott a Bazi nagy török lagziban is. Hazájában énekesként is ismert. Legutóbb pedig rendezőként debütált. Bemutatkozó filmje, A legkúlabb nap szórakoztató és elgondolkoztató, hibáival együtt is tetszetős munka.

Eddig csak egyszer láttam, de tudom, hogy még néhányszor megnézem majd, mert régen láttam ennyire őszinte és szerethető filmet, mint az Elliott, a sárkány.

A vadon elleni támadásról, a dzsungel fiáról, a legyőzhe-tetlen Tarzanról David Yates fogyasztható popcornmozit rendezett. Mozgóképében nem az ismert eredettörténe-tet bontja ki.

A gazdag értekező prózai életművet magáénak tudó Koncsol László ötödik verseskötete, a százkét, javarészt négysoros opust magába foglaló Bagatellek központi témája az elmúlás.