Mit hozhat a Trump–Orbán kapcsolat?

Épp ezért lehetséges, hogy Trump és Orbán kapcsolata téma a nemzetközi sajtóban is, hiszen valóban szokatlan, hogy ennyire súlyán felül tudjon focizni egy közép-európai kormányfő. Kellett hozzá az a 16 év megszakítatlan kormányzás, amely Orbán Viktor mögött áll, és az a fordulat is, amely az Európai Néppártból való „kilépése” óta bekövetkezett, vagyis hogy nyíltan saját politikai családot épít Le Pen Nemzeti Tömörülésével és másokkal együtt.

A másik kapcsolat a vezetők jobbkezei között áll fenn: Orbán Balázs politikai igazgató és J. D. Vance alelnök között. Egykorú, egyívású, hasonló módon a politikába bekerült személyek, akik a keresztény-nacionalista (mások szerint: neotradicionalista, megint mások szerint: illiberális libertariánus) politikai eszmeiség mentén egyeznek leginkább.

Sokszor felmerült a kérdés, hogy mit hozhat ez a konyhára. Kedd este óta okosabbak lettünk. Egyrészt levették Rogán Antal minisztert az amerikai szankciós listáról, amely tényleg azt mutatja, hogy ezt a szívességet megkapta a magyar fél, ahogy az amerikai külügyminiszter a Szijjártóval való telefonjában fogalmazott: „Nem volt összeegyeztethető Rogán listázása az amerikai külpolitikai érdekekkel.”

A másik oldalon egyértelművé tett néhány dolgot a Budapestre akkreditált friss amerikai ügyvivő. Elmondta a héten, hogy LNG-t kell vásárolni (ez a horvátok nélkül nehéz lesz), hogy meg kell tartani az orosz szankciókat szépen; illetve, hogy a Kínával való üzletelést lejjebb kell csavarni. Ezek nem túl meglepően a Heritage Alapítvány részéről már Trump megválasztása előtt elhangzottak Budapesten, ugyanakkor mutatják, hogy lesznek nehézségek a kapcsolatban, bármilyen erős is az ideológiai szál.

A friss washingtoni álláspont szerint ugyanis a vámkedvezményeket is majd csak azok kaphatják meg, akik nem kereskednek Kínával. Hát ez érdekes lesz így is, úgy is – meglátjuk, hogy az ideológia vagy a materiális nemzetbiztonsági érdek az erősebb.