Örvendezhetnek a sűrű, sokszereplős, mozgalmas cselekményszálú történetek kedvelői: Nagy Hajnal Csilla Hét című regénye nekik íródott. Hét szereplő egy-egy hete, vagyis negyvenkilenc nap, ráadásul a szereplők közt közvetlen vagy közvetett kapcsolat van, így egy igen szövevényes labirintus tárul fel előttünk. Már amennyire, ugye, egy labirintus engedi magát feltárni s bejárható.

Egy útinapló, melyben az olasz nyár derűje a világháború nyomasztó előérzetével keveredik. A kultúrarajongó utazó a spanyol polgárháború véres nyarán nem tud elfeledkezni a világpolitikáról, magát az utazást is az motiválja, hogy még egyszer, utoljára láthassa azokat a tünékeny szépségeket, melyeket mintha csak véletlenül, egy kis időre felejtett volna itt a történelem.

A mindennapi diskurzusok során a földrajz viszonylag ritkán merül fel témaként, pedig ha van valami, ami mindannyiunk életét befolyásolja, az a lakóhelyünk földrajzi adottsága. Tim Marshall A földrajz fogságában című könyve szórakoztató és olvasmányos stílusban vezet be minket a geopolitika alapjaiba, miközben olyan összefüggésekre világít rá, melyek ismeretében az eddig bonyolultnak tűnő problémák is érthetővé válnak.

A Daisy Jones and The Six az elmúlt évek egyik hangos könyvsikerévé vált; a történetet az Amazon jóvoltából hamarosan egy tizenhárom epizódból álló sorozatként a televízió képernyőjén is láthatjuk. Taylor Jenkins Reid hasonlóan előző könyvéhez, a szintén a bestsellerlisták élén landoló Evelyn hét férjéhez, ez alkalommal is egy 20. századi női hírességet tett meg főszereplőnek. Míg korábbi regényében az 1950-es évek egyik filmcsillagának az élettörténetét és a hollywoodi fényűzés mögötti viszontagságokat mutatta be, addig a Daisy Jones and The Six a 70-es évek zeneiparába, a rock and roll világába vezeti be az olvasókat.

Cassandra Clare legújabb könyvsorozatának, Az utolsó óráknak angolul 2020 tavaszán debütált első része a közelmúltban magyarul is megjelent, Aranylánc címmel. Az ifjúsági fantasy koronázatlan királynője folytatja az árnyvadászok, boszorkánymesterek, vámpírok, vérfarkasok, tündérek és démonok világának megrajzolását. Az írónő népszerűségét és univerzumát megalapozó árnyvadászsorozatban, a maga műfajában mára klasszikusnak számító A végzet ereklyéiben csak a Clare-féle jéghegy csúcsát láthattuk.

„Ez egy szerelem története. A nagyanyámé és a nagyapámé. A tizenhat éves fiatal leány a nála tizenhét évvel idősebb bírót az eljegyzés napján látja először. Lehet szerelem házasságközvetítés útján kötött házasságból? Nagyanyám esetében lett!”

JÓKA | Olvasósarkot alakítottak ki, új könyveket vásároltak és havonta különféle aktivitást szerveznek az olvasás népszerűsítésére a Gregorovits Lipót Alapiskolában. A ZSE Alapítvány támogatásával megvalósuló projekt júniusig tart.

Az utóbbi bő másfél évtizedben a young adult regények nagyot futottak a könyvpiacon. Függetlenül attól, ki mit gondol róluk, kétségtelen, hogy a műfaj egyre népszerűbb, és mostanra szubzsánerek sorát kínálja. Ezek közül a YA fantasy az egyik legfelkapottabb, napjaink egyik sokat emlegetett nemzetközi bestsellere pedig az izraeli-amerikai írónő, Leigh Bardugo kétrészes Hat varjú-sorozata, amelynek – a netflixes adaptációnak köszönhetően – kisebb kultusza alakult ki.

Egy szigorú tanár elől az iskolapadba bújó, ott védelmet kereső kamasz úgy szeretne az órán jelen lenni, mindent látva és közben észrevétlen maradva, mint a néző a színház nézőterén. Később döbben csak rá, hogy „a néző mindig nézett is, a figyelő megfigyelt”.

Ami első pillantásra a legmeglepőbb Tóth Krisztina új verseskötetében, azok a rímek, mármint hogy kifejezetten kedvét leli bennük szerző. A szonettekről nem is beszélve, de erről az igazán kötött formáról majd később.

Kevés nagyobb hatású alakja van az egyetemes művelődéstörténetnek, mint az argentin Jorge Luis Borges (1899–1986). Költő, esszéíró, elbeszélő, irodalomtörténész volt, legendás műveltségű tudós, akit a mágikus realizmus és a posztmodern atyjának tartanak.

Élt valahol, Baricskaország Lozsna nevű városában egy testvérpár, Benőke és Hanga, akiket mekele nemzetiségű anyukájuk mindenáron meg akart tanítani mekeléül – annak ellenére is, hogy a környezetükben senki nem beszélt ezen a nyelven, sőt, különösebben nem is szerette a mekeléket. Erről szól Marosz Diána Benőke és Hanga, a kétnyelvű testvérek című könyve, amely szórakoztaóan, humorosan és bájosan mutatja be a két gyerek kalandjait a kétnyelvűséggel.

Korunk egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenysége a futás. Munkapadokhoz, íróasztalokhoz és kanapékhoz láncolt testünk hálás, ha mozgásba hozzuk. Őseink életében azonban a futás nem csupán kikapcsolódás volt, hanem maga az élet – érvel a Futni születtünk című, magyarul nyolc év után újra kiadott könyvében Christopher McDougall újságíró, hosszútávfutó.

„A Birodalom és a Demokrácia megvetette a moyereket, holott a moyerek mindőjüknél nemesebbnek képzelték magukat. Valójában megtűrt drogdílerként tengették napjaikat, a határvidék páriái voltak, és a remény tartotta őket életben, hogy egy kései kor majd megdicsőíti őket és a tetteiket. Hogy egyszer majd, valahol, valamikor megsimogatja buksijukat egy láthatatlan kéz, hálából, amiért testüket csak egy buroknak tekintették, ahol az Ige meghúzódhat, és ha eljön az idő, kiröppenhet belőle ezerszínű pillangószárnyával. A Lingvista már tudta, hogy ez a remény ostobaság.”

Végtére is az ember racionális állat, ahogy Arisztotelész mondta. Stockholm, 2019. február 10. – ezzel fejeződik be Åsa Wikforss Alternatív tények – A tudás ellenségei című könyvének előszava, vagyis a filozófus szerző a kéziratot még a koronavírus-járvány kitörése előtt lezárta. Úgy vélem, a könyv által felvetett kérdéseket és következtetéseket az elmúlt másfél év még inkább aktuálissá tette, mivel a tudományos szakértelemmel szembeni kételkedés – a világjárványra adott válaszok nálunk ezt mutatják – tovább erősödött.