Erin A. Craig regénye, a Só és bánat háza a közelmúltban jelent meg magyarul a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, egy újabb izgalmas retellinget kínálva az olvasóknak. Az ifjúsági fantasy A széttáncolt cipellők meséjére épül, közvetlenül a Grimm-testvérek változatához visszanyúlva.

Az irodalom mindig több, mint puszta szöveg. Ha egy írót megkedvelünk, izgatni kezdi a fantáziánkat az életrajza, a pályája is, ismerősünkké fogadjuk, barátunk, lelki családtagunk, mentorunk, kalauzunk, felvidítónk, kijózanítónk lesz.

Matzner Ilona, a mindig háttérbe húzódó, mégis halhatatlan Lola 62 évig volt Márai Sándor felesége. Nyilvánosan sosem hallatta a hangját, kiszolgálta a nehéz természetű írót és mindig hozzá alkalmazkodott. Naplóit sem a nyilvánosságnak szánta, ezért annyira hitelesek és őszinték.

Az idei könyvhétre jelent meg Náray Tamás Anyám szerint és Szentesi Éva Merkúr a retrográdban című „anyakönyve”. Két nagyon különböző, más-más irányból érkező szerző különböző műfajú művéről van szó. Egy dolog viszont közös bennük: Náray és Szentesi is (nagyjából) azonos (csúnya kifejezéssel élve) pozícióból indít, és mindkét könyv egyfajta szabadulás-, elszakadás- és/vagy inkább kilökődéstörténet, valamint kőkemény társadalomkritika.

Egy hatalmas óceánjáró hajón vagyunk, a múlt század ötvenes éveiben, nagyjából tíz évvel a második világháború után, de már biztosan Sztálin halála után, útban Európából Amerikába, több száz – túlnyomórészt – kivándorlóval. Mesemondás, pasziánsz, pletykák, delfinek, tengeribetegség, váratlan alkalmi ismeretségek: nagyjából ennyi Kováts Judit regényének cselekménye.

A Pozsonyban született, magyar felmenőkkel is rendelkező, 1968-tól Svájcban élő, németül író Irena Brežnának mindeddig tíz könyve jelent meg, melyek nívós díjakat gyűjtöttek be. Magyarul két regénye olvasható.

Balázs Imre József új gyerekverskötetében egymásra találnak és kibékülnek az ellentétek: a tűz és a víz, a hang és a csend, a fent és a lent, a kint és a bent, a különböző és az egyforma, a közeli és a távoli. Jó egyszerre együtt is lenni és külön, „egyformázni és különbözni”, jó úgy igazodni a többiekhez, hogy közben önmagunk is maradunk.

Bognár Péter Petri György-díjas költő, író, drámaíró első regénye, a Hajózni kell, élni nem kell év elején jelent meg. Bognár 1982-ben született Budapesten, és ez a negyedik könyve a Magvető gondozásában. (Első verseskötetét 2005-ben adta ki a Kláris Kiadó Sajna-sebaj címmel.)

„Kiéhezett arcunkon az őrület kifejezése ült. Gyakran rátá­mad­tunk a parasztokra és kitéptük kezükből a répát, amit az állatoknak vittek. Nem mozdultak és azon tűnődtek, emberi lények hogyan juthattak idáig. Szerettem volna odakiáltani: Ti tettétek!”

1596-ban egy Hamnet nevű, tizenegy éves kisfiú pestisben elhunyt, négy évvel később pedig apja megírta leghíresebb drámáját, a Hamletet.

Stephen Kinget mindenki ismeri. Aki nem olvasta, az filmen látta valamelyik ikonikus horrortörténete – például a Ragyogást, a Kedvencek temetője, az Az – adaptációját. Aki a tévében is elkerülte, annak minimum ismerősen cseng a neve, illetve egy-egy híresebb regényének a címe.

Amália csembaló. Billentyűi fölött kék madarak röpködnek. Tulajdonosa (Katarína) gyengédségét, amellyel megszólaltatja, mindig meghálálja.

Örvendezhetnek a sűrű, sokszereplős, mozgalmas cselekményszálú történetek kedvelői: Nagy Hajnal Csilla Hét című regénye nekik íródott. Hét szereplő egy-egy hete, vagyis negyvenkilenc nap, ráadásul a szereplők közt közvetlen vagy közvetett kapcsolat van, így egy igen szövevényes labirintus tárul fel előttünk. Már amennyire, ugye, egy labirintus engedi magát feltárni s bejárható.

Egy útinapló, melyben az olasz nyár derűje a világháború nyomasztó előérzetével keveredik. A kultúrarajongó utazó a spanyol polgárháború véres nyarán nem tud elfeledkezni a világpolitikáról, magát az utazást is az motiválja, hogy még egyszer, utoljára láthassa azokat a tünékeny szépségeket, melyeket mintha csak véletlenül, egy kis időre felejtett volna itt a történelem.

A mindennapi diskurzusok során a földrajz viszonylag ritkán merül fel témaként, pedig ha van valami, ami mindannyiunk életét befolyásolja, az a lakóhelyünk földrajzi adottsága. Tim Marshall A földrajz fogságában című könyve szórakoztató és olvasmányos stílusban vezet be minket a geopolitika alapjaiba, miközben olyan összefüggésekre világít rá, melyek ismeretében az eddig bonyolultnak tűnő problémák is érthetővé válnak.