„A Birodalom és a Demokrácia megvetette a moyereket, holott a moyerek mindőjüknél nemesebbnek képzelték magukat. Valójában megtűrt drogdílerként tengették napjaikat, a határvidék páriái voltak, és a remény tartotta őket életben, hogy egy kései kor majd megdicsőíti őket és a tetteiket. Hogy egyszer majd, valahol, valamikor megsimogatja buksijukat egy láthatatlan kéz, hálából, amiért testüket csak egy buroknak tekintették, ahol az Ige meghúzódhat, és ha eljön az idő, kiröppenhet belőle ezerszínű pillangószárnyával. A Lingvista már tudta, hogy ez a remény ostobaság.”

Végtére is az ember racionális állat, ahogy Arisztotelész mondta. Stockholm, 2019. február 10. – ezzel fejeződik be Åsa Wikforss Alternatív tények – A tudás ellenségei című könyvének előszava, vagyis a filozófus szerző a kéziratot még a koronavírus-járvány kitörése előtt lezárta. Úgy vélem, a könyv által felvetett kérdéseket és következtetéseket az elmúlt másfél év még inkább aktuálissá tette, mivel a tudományos szakértelemmel szembeni kételkedés – a világjárványra adott válaszok nálunk ezt mutatják – tovább erősödött.

Richard Osman A csütörtöki nyomozóklub című regénye pontosan azt nyújtja könyvben, amit filmben a limonádé vígjáték és a látványos akciófilm keveréke: az olvasó a maximális hatás kedvéért egy hosszú, fárasztó nap után vegye kézbe, amikor nem vágyik másra, csak könnyed kikapcsolódásra.

Aki látta az Eldorádó című filmet, akár azt is gondolhatta, hogy tud ezt-azt Bereményi Géza gyerekkoráról, a Teleki téren piacozó nagyszülőkről, a torokgyíkról, anyjáról, akit csak Évinek hívott... Aztán aki elolvassa Bereményi életregényét, a Magyar Copperfieldet, rájön, hogy semmit sem tudott. Ami a film által a szerző élete legnagyobb drámájának tűnhetett, csak könnyed epizód volt mindahhoz képest, ami utána következett.

2021-ben új könyvvel jelentkezett Jordan B. Peterson sztárpszichológus. A Túl a renden című kötetet nyugodtan tekinthetjük a nemzetközi bestsellerré vált 12 szabály az élethez folytatásának, és mivel a két megjelenés között a kanadai professzor megjárta a poklok poklát, mindenképp érdekes megtudni, milyen következtetéseket szűrt le újabb tapasztalataiból.

Amikor kerek negyven esztendeje megjelent Esterházy Péter Függő című regénye, alatta alcímként a Bevezetés a szépirodalomba, bizony, a könyvön túl ez a hetykén odavetett alcím is lázba-izgalomba hozta az olvasót. Azóta már tudjuk, a hetyke odavetés és a könyv mérföldkő volt a magyar irodalomban. Bizonnyal mérföldkő lesz Mohai V. Lajos új verseskönyve is, melynek nem kevésbé hetyke (a szótárból válogatom a szinonimáit: kihívó, pimasz, legényes, kackiás, délceg, huszáros, betyáros) címe van: Utószó a magyar költészethez.

Az igazság valószínűleg valahol középen van.

A családon belüli erőszak manapság felkapott téma. Sokan, sokat beszélnek és írnak róla – olyanok is, akiknek fogalmuk sincs a lényegről, csak arra éreztek rá, hogy ezzel el lehet adni egy könyvet.

Perintfalvi Rita a grazi Karl-Franzens Egyetemen tanít, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének az elnöke, szabadidejében pedig az egyházi szexuális zaklatások áldozatainak segít.

Tud valamit Juhász Tibor, valamit, amit nagy általánosságban minden átlagolvasó (én) tud vagy alattomban sejt, történetesen hogy mióta világ a világ: vannak az átlagembertől (én) különbözők, vannak nagyon szegények és elesettek, nélkülözők, mert szükséget szenvedők, a város peremén élők, nincstelenek, rászorulók, kiszolgáltatottak.

Mindig öröm, ha Stephen King új kötettel jelentkezik, a Minél véresebb pedig nem okoz csalódást egyetlen rajongónak sem.

Egy anyát három gyerekével (a legidősebb az akkor hét és fél éves Komoróczy Géza), a hátukon egy-egy kis csomaggal nyitott platójú teherautón szállítanak el Kassáról Hidasnémetibe, s ott kiteszik őket a határon.

Egy leánygimnáziumi tanuló panaszkodik a 3-as latindolgozata miatt, közben arról álmodozik, hátha az influenzajárvány miatt bezárják az iskolát, egy másik alkalommal pedig boldogan újságolja el naplójának, hogy kapott „egy rém guszta nadrágszoknyát”, s most nem lesz ideje sokat írni, mert ki akar menni benne biciklizni. 1938-ból csak két bejegyzés van az akkor 12 éves Kucses Évától (a későbbi Janikovszky Évától), ám a következő évtől megszaporodnak a szerencsésen fennmaradt, s most Janikovszky Jánosnak (az írónő fiának) és a Móra Kiadónak köszönhetőnek nyomtatásban is megjelent naplóban a híradások.

A járvány előtti életünket is a technológia folyamatos használata jellemezte, a home office-ba szorult ember azonban még inkább összenő a képernyőkkel, a kütyükkel: munkahelyi és személyes kapcsolataink a digitális közvetítettség révén jönnek létre. Milyen viszonyt alakítunk ki eszközeinkkel, mennyi idő jut az önreflexióra? Függővé válunk, szorongunk, elszigetelődünk?

Andrzej Sapkowski legújabb könyve, a Narrenturm – Bolondok tornya (Huszita trilógia 1.) messze nem ér fel az író Vaják-sorozatához. A lengyel író ezúttal sokkal visszafogottabban bánik a fantasy-elemekkel. Az új regényben a rusnya szörnyek és a nagy erejű varázslók helyett az 1400-as évek forrongó Kelet-Közép-Európája kerül a főszerepbe, ahol a keresztény inkvizíció legfőbb célja a cseh huszita mozgalom eltörlése.