Samuel Abrahám: „A negyedik éve tartó szakítási dráma aktuális fejezetének igazi tétje, hogy Johnsonnak sikerül-e év végéig olyan megállapodást kialkudnia az EU-val, amely nem veszélyezteti Nagy-Britannia egységét.”
Szlovákiában pontosan egy hónap múlva, február 29-én lesz az új választás. A vokscsata előtti tájék azonban zavaros: a csúfságokba csúszott kormánypártok nimbusza régen aláhanyatlott, a fasisztoid ĽSNS aggasztóan izmosul, a demokratikus ellenzék pártjai pedig külön-külön, önzésük sáncai mögül hirdetik a kormányváltás óhajának igéit. A kusza helyzetet Petőcz Kálmán politológussal boncolgattuk.
Január 22-e a magyar kultúra napja. Nemzeti himnuszunkról, a költőről és a mai emléknapról Kovács László történésszel, nyugalmazott gimnáziumigazgatóval beszélgettünk.
József Attila a Születésnapomra című, kedélyesen dacoskodó versében egész népét kívánta „taní-/tani“. Élve a szójátékkal: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége már 30 éve törekszik közösségünk ifjú nemzedékeit megfelelő tudásra és gerincességre taní-/tani!
František Šebej: „Az EU Bizottságának elnöke, Ursula von der Leyen kompetens politikus. Ezért képes lehet majd mind a bizottsági munkának, mind a NATO-val való biztonsági együttműködésnek kedvező irányvonalat adni.”
Albert Sándor: „A diákhiánnyal bajlódó magyar iskolák hálózati rendszerét nem szabad eljátszani, hanem a fő hangsúlyt a politikáról a szakmára helyezve találékony megoldásokkal kell átalakítani és versenyképessé tenni“.
Időről időre fölmerül a kérdés: megvan-e a kellő távlat az 1989-es események tárgyilagos megítéléséhez? Különösen most, a rendszerváltás 30. évfordulóján – egyben annak indirekt hazai magyar előtételeire is gondolva.
A pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán szerzett diplomát. Dolgozott muzeológusként, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, majd újságíró (Nap, Magyar Hírlap). 2000-től köztisztviselő, az SZK Nemzeti Tanácsa irodájának munkatársa. 1989. november 18-án a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója, Sándor Eleonóra.
Petőcz Kálmán: „Hogy a politikai szövetséget kereső stratégia vagy az örök ellenzékiség politikájának alapállása a helyesebb-e, azt nem egy elvont környezetben, hanem az adott körülményekhez képest kell megítélni.”
Az ezredforduló éveiben a kiadója, egyben szerkesztője volt már a címében is beszédes Dilema szlovák havilapnak. De mostanában, az ország demoralizált politikai-közéleti viszonyai láttán, vajon melyek Milan Resutík dilemmái? A rendszerváltás 30. évfordulójának küszöbén napjaink felismerhető hazai igazságait feszegettük.
Bara Zoltán: „A szorosabban együttműködő, befolyását kiterjesztő és a polgárainak méltányosságot biztosító EU ha kis lépésekkel és lassan is, de jó irányban előre halad. Nem visszafelé megy, és ma már ez is jó hír.”
Mészáros Lajos: „Tény, hogy a szlovákiai igazságszolgáltatásban a komoly gondok is jelen vannak. A súlyos bajok zömére azonban napjainkban már fény derül, bár az igazi tisztulási folyamatnak csak a kezdetén járunk...”
Stanislav Mičev: „A szlovák nemzeti felkelés, mint minden fegyveres lázadás, ellentmondásokat is rejt magában. De ez nem csökkenti jelentőségét s céljait, hogy szembeszegült a Tiso-rezsimmel és a fasiszta uralommal”.
Milyen emlékeket őriz egy idősebb ember, aki egész álló életét a Dunánál töltötte? A víz csillámainak, a part menti fák összehajlásának, a látás határáig a folyam sodrásával szemben lenyugvó nap izzó sugarainak világában; a Komárom és Párkány között egymást szorosan követő falvak mindennapjaiban, a lankás táj ragyogó szőlőinek közelében...
Sokáig titkosított katonai kémfelvételek jelzik: huzamos ideje riasztóan vékonyodnak a világ harmadik pólusának mondott Himalája gleccserei; a grönlandi és az arktiszi jégárak s jégmezők fogyása, illetve az ökológiai válság révén olvadó permafroszt pedig a szemünk előtt zajló köznapi valóság.