Idén 15 éves lett a Piros Orr Bohócdoktorok szlovákiai szervezete. Sokoldalú művészei azzal a tapasztalatokra épülő meggyőződéssel látogatják országszerte a kórházakat és az időseket gondozó intézeteket, hogy a derű akár nagybeteget is gyógyít. Ezt a bizonyosságot vallja a bohócdoktorok társulatában Rozika nővér, azaz Kecskés Mária bábművész, a Pozsonyi Színiakadémia Bábművészeti Tanszékének oktatója is.

Az embernek a természettel űzött hazárdjátéka miatt a világ egyre több pontján „ég a napmelegtől a kopár szik sarja”. Tudósok kongatják a vészharangot, hogy a globális felmelegedés, a felelőtlen környezetszennyezés és a meggondolatlan túlfogyasztás okozta pusztulás akár egy nemzedéken belül visszafordíthatatlanná válik.

Nyolcvanéves a színházcsináló Beke Sándor – ezzel a hírül adó és invitáló címmel nyílt színháztörténeti kiállítás Komáromban az idei Jókai Napok keretében. A rendezőnél ez az az életkor, amikor már büszke lehet a sok-sok évére, de azt mondhatja, hogy még mindig rendez. Kifürkészni ezt (is), ez szabja meg tegeződős beszélgetésünk tónusát.

Pozsonyban szombaton cserél gazdát a Grassalkovich-palota: alkotmányos esküjének letétele után elfoglalja hivatalát Zuzana Čaputová, az önálló Szlovákia sorrendben ötödik államfője.

Platón írta, hogy olykor szabad hazudniuk az orvosoknak. De vajon a szaktárca híresztelheti-e a problémátlanságot, ha a beteg folyvást azt látja, hogy a hazai betegellátás őnála is betegebb?! Pásztor László, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának tiszteletbeli elnöke a pőre valósággal „terheli” a riportert.

A napi hírekben sűrűn olvasni-hallani a tűzoltók felelősségteljes munkájáról, amely az állandóan növekvő közúti forgalomban történő balesetek, illetve az éghajlatváltozás okozta természeti csapások miatt sokasodó riasztások révén egyre fáradságosabb és egyre nagyobb önuralmat igényel. Györög László tűzoltó őrnaggyal a galántai tűzoltólaktanya készenléti csarnokában keressük egymás szavát, tekintetét.

Az anyák napja nem hétköznapi ünnep, és nem azért, mert mindig vasárnap tartjuk. De vajon mennyi üröm vegyül az ünnep örömébe ott, ahol az előző napokban-hetekben inzultus érte a gyermekei által most mosolygósan felköszöntendő édesanyát?! E felvetés tágabb összefüggéseiről Bolemant Lillával, a Phoenix nőjogi társulás alapító tagjával beszélgettünk.

Már harminc éve az ország legismertebb politikusai közé tartozik. 1989 novemberében, érett férfikorban, a rendszerváltók élcsapatával sodródott a nagypolitikába, és 2010-ig először a VPN, majd a KDH parlamenti képviselője; 1990 és 1992 között ő volt az első szabadon választott szlovák parlament elnöke.

Május 1-jén lesz napra pontosan másfél évtizede, hogy az úgynevezett nagy bővítés keretében Szlovákia is beléphetett az Európai Unióba, és az ország megválasztott képviselői először szereztek mandátumot az Európai Parlamentben.

A roma – nem roma együttélés igazi gondjairól mind a közbeszédben, mind a politikai pártok között, felelősségteljes gondolkodás helyett, kialakult a kettős beszéd: a nyilvánosság előtti kicsit elfedő szóhasználat és a belső, „otthoni” diskurzus a zavarosan keveredő tapasztalatokkal és előítéletekkel. E bonyolult problémakört Ravasz Ábel kormánybiztossal karakterizáltuk.

Az ENSZ 2019. március 28-án közzétett jelentése szerint tavaly 62 millió embert érintett közvetlenül és lesújtó következményekkel a klímaváltozás. Kétmilliónak a lakhelye is megsemmisült, illetve a meteorológiai feljegyzések kezdete óta – özönvizeket, másutt katasztrofális aszályokat, pusztító orkánokat okozva – az utóbbi négy egymást követő esztendő volt a legmelegebb.

Jozef Tiso szlovák államának a 198/1941-es ún. Zsidókódexe értelmében 1942. március 25-én este indították el Poprádról azt az első transzportot, amely marhavagonokba zsúfolva Kelet-Szlovákiából 999 fiatal nőt szállított Auschwitz-Birkenauba. Az akkori Szlovákiából indult további zsidótranszportok első nagy hulláma 1942 októberéig tartott. Hetvenhét esztendő telt el azóta, de az antiszemitizmus élénk jelei a jelenlegi Szlovákiában is tetten érhetők. A (közel)múlt történelmi tényeit és a jelen idő intő tüneteit Lang Tamással boncolgattuk.

Rengeteg közmondásunk szól a megélhetéshez fontos, a becsületes úton jobbára nehezen szerzett pénzecskéről. Például: pénznekpénz az apja; vagy: akinek pénze van, mindene van – és még hosszan sorolhatnánk. De anyagiassá vált napjainkban, egyszerű mezei polgárokként, mennyire tudunk „rápörögni” a pénzvilágra? Zemko Zitával, az OTP Bank szlovákiai leányvállalatának elnök-vezérigazgatójával erről is beszélgetünk.

Hetvenéves az 1949 márciusában létrejött Csemadok, a (cseh)szlovákiai magyarság – lapunk 1948 decemberi indulását követően – második legidősebb intézménye. Tekintélyének és társadalmi jelenlétének súlyát feszegetve Bárdos Gyula országos elnökkel beszélgettünk.

A 88. életévében nemrég elhunyt Miroslav Kusý elsők között csatlakozott Szlovákiából a Charta 77 aláíróinak ellenzéki köréhez, így már a hetvenes évektől a csehszlovákiai emberi jogi mozgalomnak, majd az 1989-es rendszerváltásnak szintén meghatározó alakja volt.