Török veszedelem Štúrovónál!

„A Duna bal partján, Štúrovo mellett pedig őrzött hídfőt építettek. Mivel a törökök Komárno ellen is támadást terveztek, a császári hadvezetés elrendelte, hogy április végéig 1000–1500 naszádost szállítsanak a városba, s a zsoldjukat is fizessék ki.

A közelgő török veszedelemtől való félelmükben a magyar országgyűlési képviselők 1453-ban ismét sürgették a királynál a komárnói vár megerősítésének gyors befejezését. Félelmük jogos volt, mivel Mehmed bég 1544-ben Štúrovónál átkelve a Dunán Levice közelébe jutott. A komárnói várat pedig ekkor még nagyon gyengén őrizték, hiszen 1545-ben csupán 900 katonája és 38 naszádja volt. 1546-tól kezdve a törökök is intenzívebbé tették a földsáncok építését Štúrovónál.

Az események a császári hadvezetést is arra kényszerítették, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a komárnói vár felújításának. Ezért I. Ferdinánd 1544-ben rendeletet adott ki az erődítési munkák meggyorsítására és egyúttal megbízta Pietro Ferraboscót, a neves építészt, az öregvár átépítési tervének kidolgozásával. Ferrabosco az akkori olasz erődépítészeti tapasztalatokból és a város helyi viszonyaiból kiindulva a sokszögű bástyákkal ellátott erődítményt…….”

Az oktatási minisztérium – amelyet a Szlovák Nemzeti Párt irányít – egyre többször hangoztatja, hogy a felvidéki magyar tannyelvű iskolákban a tankönyvekben a földrajzi neveket államnyelven kell írni.

Az idézet tükrözi, milyenek lennének a magyar tankönyvek, ha ez a tervezet megvalósulna. A Szlovák Nemzeti Párt és azon keresztül az oktatási tárca viszonya a magyar iskolákhoz jó példája a kecske és a káposzta esetének. Ne legyenek illúzióink! Amit nem harcolunk ki magunknak, az nem fog az ölünkbe hullani. Nem azért adjuk anyanyelvi iskolába gyermekeinket, hogy ilyen hazug tankönyvekből tanuljanak! Éppen elég sok magyar gyerek koptatja a szlovák iskola padjait.

Az idézet nem tankönyvből való, hanem egy 1982-ben kiadott könyvből. A címe: A Komárnói járás. A kiadás támogatója a Komárnói Járási Nemzeti Bizottság. Ez a példa is mutatja, hogy a fennen hirdetett lenini nemzetiségi politika időszakában sem volt a dél-szlovákiai magyarság élete fenékig tejfel. De abban az időben a civil közegnek jóformán semmilyen befolyása nem volt arra, milyen formában adjanak ki egy könyvet. Most viszont joggal elvárjuk, hogy törvényes képviseletünk minden lehetséges fórumon tiltakozzon az ellen, hogy ilyen torz szövegű könyv megjelenhessen a felvidéki magyar iskolákban.

Jalsovszky Vilmos, Marcelháza