Tom Lantos nyolcvanéves

Budapesti értelmiségi családban született. Zsidó származása miatt üldözték, a munkatáborból másodjára sikerült megszöknie.

A háború után beiratkozott az egyetemre, 1947-ben egy, Roosevelt elnökről írt esszéjével elnyerte a Hillel Alapítvány amerikai ösztöndíját. Seattle-ben megdöbbentő hatással volt rá az amerikai gazdagság. „A szegénység, éhezés és az emberiség legszörnyűbb rémülete után barátságos emberek között találtam magam, volt mit ennem. Nem hittem a sze?mem?nek” – emlékezett vissza. Közgazdasági diplomát, majd a Berkeley Egyetemen doktori címet szerzett, 1950-ben feleségül vette gyerekkori szerelmét, Gábor Zsa Zsa unokatestvérét, Anette Tille?mannt. Egyetemi tanárként saját külpolitikai témájú tévé?mű?sora volt, nagyvállalatok, politikusok kérték ki tanácsait. A politikai ringbe 1980-ban szállt be. Bár a republikánusok földcsuszamlásszerű országos győzelmet arattak, a demokrata párti Lantos megverte hivatalban levő vetélytársát, ő lett az első (és egyetlen) holokauszttúlélő a Kongresszusban.

A Reagan-érában keresztülvitte indítványát, a Kongresszus tiszteletbeli amerikai állampolgárságot adományozott Raoul Wallenbergnek (erre addig egy példa volt, Winston Churchill). A kétpárti együttmű?ködés támogatójaként 1983-ban John Edward Porter republikánus kollégájával megalapította a Kongresszus emberi jogi csoportját, amelynek ma is társelnöke.

A kelet-európai rendszerváltást is figyelemmel kísérő, külpolitikai téren megkerülhetetlen Lantos a boszniai háború idején elsők közt sürgetett komoly amerikai fellépést. A világ minden fontos emberi jogi kérdésében állást foglalt, vezető szerepet töltött be a képviselőház egyik legbefolyásosabb bizottságában, a külügyiben, 2007 óta elnöke.

„Még csak karrierem felénél járok” – nyilatkozta egy éve. Az idei választásokon azonban nyelőcsőrákja miatt nem indul.

„Az utolsó nagy oroszlánok” egyike, 57 éve nős, két lánya, tizenhét unokája és két dédunokája van. Tom Lantos számos kitüntetés birtokosa, öt nyelven beszél. (mti)