Szétreped, ami összetartozik

<p>Az elkényelmesítően nagyra nőtt kormánypártok kilátástalanná teszik ellenzékük rövid távú jövőjét, amely idő persze hosszúra is nyúlhat, ha nincs tehetség és kemény munka az oppozícióban. Csakhogy eközben a centrális erőtérben a konfliktusok, repedések szükségszerűen áttevődnek a már nem ostromlott vár falain belülre. Így jár most a Fidesz Magyaroszágon.</p>

Ameddig egy az ellenség, addig egy lehet a tábor, meg a zászló is, ám ha a nagy politikai erőt nem érik nyomások kívülről, nem késztetik küzdelemre, akkor az emberi természet általános vonását mutatva nagy kevélyen megereszkedik. Ha nincs munkára csiklandozó alternatíva, ha hiányoznak a párhuzamos (ellenzéki) karrierlehetőségek, akkor mindenki (haszonleső, kalandor, erős ember, oligarchautánzat) a Nagy Pártba igyekszik.

Amikor a nyers anyagi érdekek, hatalmi szempontok mind-mind az Egypárton belül feszülnek egymásnak, kirobban a harc, kitör a háború. Orbán Viktor nyilvánvalóan a források sokféleségében érdekelt, hogy politikai vezetősége mellett ne alakuljanak ki tőle függetlenedni képes gazdasági erőközpontok. Ezért kell ennek a vaskezű, egyszemélyi irányítású szisztémának a Régiek mellé időről időre más lojalitású, más éhségű Újakat hoznia. Az egykori iskolatárs Simicska a kevesek egyike, aki még mindenre emlékszik és mindent látott. Veszélyes ember, kevésbé ellenőrizhető hatalommal. A mérkőzésnek el kellett kezdődnie, a bölényre rá kellett küldeni a versengő falkát. Mert az egykori jóbarát többet akart, ha mást is akart, mint politikus lenni – politikát csinálni a gazdaság érdekében. Eddig tartott a csendes küzdelem, az oligarcha dühe és zseniálisan ritka nyilvános tombolása nyomán felsejlett a színfalak mögötti képlet. Mindez természetesen úgy következhetett be, hogy elszaporodtak a külső konfliktusok, megcsappant a párt támogatottsága, ádáz verseny dúlt belül az állami javakért és kényelmes piacokért – úrrá lett az izgalom és az idegesség.

És ez volt az a pont, amikor a Jobbik végképp megérezte a rést, a lehetőséget; innentől tudja és mintha tenni akarná: jobboldalról középre nyitva elfogadható tömegpártot formálni a radikális, sokszor szélsőséges rendszertagadó erőből, vagyis sem Fidesz, sem baloldal – viszont mindkettő kiábrándult szavazói. Vona Gábor elnök már nem is rejti véka alá, hogy megindult a küzdelem a lengyel modell átültetéséért. A megszelídülő (büntetés cigányozásért, ki gondolta volna!), korrupciós koloncoktól ellenzékben alig terhelt Jobbik komoly veszélyt jelentene a lassuló és hájasodó Fideszre, különösen, ha kiszabadulna a karanténból, ahol a baloldal tartaná. Az egykori LMP-s képviselő, ma zuglói polgármester Karácsony Gergely korábbi ötlete, a hatalommal szembeni technikai nagykoalíció kísértete nagyobb bajt hozhatna a Fideszre, mint a Hayek Társaságra egy görbe este a Szirizával.

A szerző magyarországi publicista

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?