Első kassai filmszemle Radványi Géza emlékére

Ahogy azt a szeptember 26-i, a kassai születésű filmrendező, vágó, forgatókönyvírő, nem utolsó sorban pedig főiskolai tanár születésnapjának alkalmából immár nyolcadszor megrendezett emléknapokon Kollarik Tamás filmproducer, filmigazgatási vezető és egyetemi tanár elmondta, Radványi Géza Európa nem válaszol című 1941-ben vált a neorealista képalkotók példaképévé. 

„A filmmel a háborús pusztítás ellen elsőként szólalt fel a magyar filmrednezők közül” 

– mondta a rendezvény nyitó beszédében Kollarik Tamás, a Médiatudatossá-konferencia elnöke, aki később arról is beszélt, hogy az első ízben megrendezett filmszemlének értékmentés szempontjából is nagy fontossága van. 

„A filmszemlére beérkezett alkotások között láttunk olyan dokumentumfilmeket is, amelyek történelmi témákat, eseményeket dolgoznak fel. Ezek között a filmek között van olyan, amely országos szinten is nézőkre találhat, sőt egész Magyarországnak is szólhat” – mondta Kollarik Tamás. 

A szokásokhoz híven, a sikeres filmrendező szülői házának, ma a Márai Sándor Emlékkiállításnak helyet adó épület falán elhelyezett emléktáblánál a helyi magyar közösség koszorút helyezett el. Az emléktáblát annak idején a Kassai Polgári Klub igyekezetének köszönhetően helyzeték el. 

„Mivel itt éltek gyerekkorukban, és Márai Sándornak is volt már itt emléktáblája, azt szerettük volna, hogy Radványi neve is helyet kapjon. A ház másik oldalán 2016-ban felállítottuk a Radványi Géza emléktáblát, azóta minden évben megrendezzük a Radványi Géza Emléknapokat” – nyilatkozta Palencsárné Csáji Ildikó, a Kassai Polgári Klub elnöke. 

Bartók Csaba, az I. Radványi Géza Filmszemle fesztiváligazgatója úgy véli, hogy a Szlovákiai Magyar Televíziós Szövetségének egyik küldetése, amellett, hogy összefogják a magyar filmalkotókat, az is fontos, hogy azok nevét is a köztudatban tartsák, akik kijelölték a jelenlegi filmesek számára a követendő utat. „Radványi Géza, Kassa városának szülöttje és híres filmrendezője is közéjük tartozik” – mondta Bartók Csaba. 

A filmszemlére két kategóriában nevezhettek az alkotók: maximálisan harminc perc hosszú kisfilm és dokumentumfilmmel, illetve maximálisan öt perces televíziós magazinműsorral. A filmszemlén a zsűri által legjobbnak ítélt alkotások is levetítésre kerültek. Buglya Sándor, Balázs Béla-díjas filmrendező, operator, érdemes művész, a zsűri elnöke kiváló ötletnek találta a filmszemle megszületését. „Amellett, hogy az alkotók visszajelzést kapnak, a filmszemle lehetőséget teremt a párbeszédre, eszme- és tapasztalatcserére, vagyis közösséget teremt” – zárta Buglya Sándor.