Az amerikai és az orosz elnök felszólította Iránt és Észak-Koreát, hogy hagyjanak fel atomfegyver kifejlesztését célzó erőfeszítéseikkel. Ez volt Vlagyimir Putyin és George Bush első személyes megbeszélése az iraki válság óta.
Szentpéterváron barátnak nevezték egymást
Az amerikai és az orosz elnök felszólította Iránt és Észak-Koreát, hogy hagyjanak fel atomfegyver kifejlesztését célzó erőfeszítéseikkel. Ez volt Vlagyimir Putyin és George Bush első személyes megbeszélése az iraki válság óta. Az orosz és az amerikai elnök Szentpéterváron kölcsönösen barátnak nevezték egymást; Putyin megfogalmazása szerint az orosz–amerikai kapcsolatok alapjai szilárdabbaknak bizonyultak a nézeteltéréseknél. A csúcs legfontosabb eseménye a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről tavaly májusban, Moszkvában aláírt szerződés ratifikációs dokumentumainak kicserélése volt. Ezzel életbe lépett a nukleáris rakétatölteteket egyenként 1700–2200-ra, a jelenlegi szint mintegy harmadára csökkentő megállapodás. Az amerikai törvényhozás már korábban ratifikálta a moszkvai szerződést, az orosz állami duma viszont az iraki háború miatt félretette, és csak májusban hagyta jóvá a dokumentumot. Az orosz–amerikai megbeszélés fő témája értelemszerűen Irak volt, de fontos teret kapott a közel-keleti helyzet, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása is. Irak kapcsán Bush megerősítette: a bagdadi rezsimnek igenis voltak tömegpusztító fegyverei és biofegyver-laboratóriumai, amelyeknek létét korábban Irak tagadta, s amelyek az ENSZ-határozatok tiltó hatálya alá estek. Az orosz és az amerikai elnök szavaiból kitűnt, hogy a múlt vitáinak lezárásával az együttműködésre kívánnak összpontosítani Irak kérdésében. Bush köszönetet mondott Putyinnak az amerikai–brit–spanyol határozattervezet támogatásáért. Egyúttal cáfolta, hogy az Egyesült Államok a világszervezet megkerülésével, és nem a 1441. számú BT-határozat szellemében indította volna meg az iraki háborút. Putyin már Bush érkezése előtt békülékeny hangot ütött meg Irak ügyében. Egyúttal nem zárta ki, hogy orosz cégek részt vehetnek Irak újjáépítésében. Bush fölvetette az Egyesült Államokat nyugtalanító orosz–iráni nukleáris együttműködés kérdését. Mint mondta, „aggódunk Irán előrehaladott nukleáris programja miatt, és felszólítjuk Iránt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az atomsorompó-szerződés értelmében vállalt kötelezettségeinek”. Észak-Koreáról szólva Bush úgy fogalmazott, hogy a kelet-ázsiai országot „nyomatékosan felszólítjuk: láthatóan, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul számolja fel nukleáris programját”.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.