Jó hangulat, mély talaj és négy gól a KFC füleki kupameccsén

Szerda délután Fülek utcáin a legtöbben már egy-egy párnával a kezükben sétáltak a stadion felé, hiszen az időjárás nem volt a legkedvezőbb, de az eső a kezdésre elállt, és a pálya is jó állapotúnak tűnt. A főlelátó szépen megtelt a kezdésre és a „Fülek, Fülek!” skandálásra és hangos dobszóra indult el a játék. A komáromi kezdőcsapat tartalékos volt, de a csapatkapitány, Šmehyl, valamint Špyrka, Ožvolda, Ganbold és Bayermi is ott volt a kezdőcsapatban.

Az első igazán veszélyesnek induló támadást a hazaiak vezették, de Dlubáč kapus jól mozdult ki a kapujából és időben tisztázott. Ezt Németh lövése követte, de Šága szépen védett, majd Ajebe lódult meg a jobb oldalon és éles beadásáról csak centikkel maradtak le a füleki támadók. Jó iramban és hangulatban kezdődött a találkozó. A hangos szurkolótábor már az első percekben megemlékezett a nagy rivális rimaszombati csapatról is, igaz, a hétvégi derbin hazai pályán szenvedett vereséget az FTC. A komáromiak sem hangoltak azonban jól, hiszen 3:0-ra kaptak ki a Skalica otthonában.

A kezdeti lendület alábbhagyott, az eső pedig egy rövid időre rákezdett, így ugyan voltak ígéretes támadások, nem tudták azokat lövéssel zárni a csapatok. A 24. percben Németh szabadrúgását védte a kapus, majd Špyrka ismételt, de blokkolták a lövését. Fél óra játék után a hazaiak által erősen vitatott tizenegyest kapott a KFC. Sokan úgy gondolták, a szabálytalanság még a tizenhatoson kívül volt, többen pedig magát a büntetett mozdulatot sem vélték szabálytalannak. Az ítéletvégrehajtó Šmehyl volt, és nem adott esélyt a kapusnak, 0:1.

Nem sokkal később Tóth Gábort buktatták gyanúsan, de a bíró sípja néma maradt, majd a csatár lekészítése után Pastorek lövése csúszott át a kapus hasa alatt, de éppen annyira irányt változtatott, hogy elkerülje a kaput. A 43. percben ugyan megakadt a vendégek kontrája, de második szándékból megtalálta Tóthot a labda, aki a tizenhatos vonaláról szépen lőtte ki a jobb alsót, 0:2. A születésnapját kedden ünnepelt csatár szép mozdulatát még a hazai drukkerek is elismerték. Az utolsó percekre újra felélénkültek a hazaiak, de a szünetig nem született újabb gól. A félidőben tombolasorsolásra is sor került, ahol az elektromos csavarhúzótól kezdőden a focilabdákig értékes díjakat nyerhettek a szerencsések.

Az újrakezdés után magához ragadta a kezdeményezést KFC, és egy bal oldali beadás után Tóth fejelt a kapuba, 0:3. Bár a hazai játékosok ereje szemlátomást egyre inkább fogyott, addig a drukkerek talán még hangosabbak voltak, mint a kezdésnél.

A hajrára fordulva kis túlzással már két egymás utáni pontos passznak is örültek a hazai nézők, nem beszélve a Špiriakról szépen leváló, de csak az oldalhálót eltaláló Kvernadze egyéni akciójáról. Egy szűk 10-12 fős kemény mag a Duna-partiakat is elkísérte, ám nekik a fülekiek létszámfölénye miatt esélyük sem volt hallatni a hangjukat. Tíz perccel a vége előtt Sliacky lövése súrolta a felső lécet, míg az FTC már leginkább előreívelésekkel próbálkozott. Egy ilyen után Kvernadze esett el két védő szorításában a tizenhatoson belül, de Micheľ ezúttal sem látott szabálytalanságot a fülekiek legnagyobb bánatára. A túloldalon Nagy forintos labdával ugratta ki Sliackýt, akinek lövését bravúrral védte Šága.

A meccset Yusinyu szép lövése zárhatta volna, de a lapos próbálkozás elkerülte a KFC kapuját. Nem sokkal később zavarba jött a komáromi védelem, aminek végén Špiriak passzolt volna Dlubáčhoz, ha a kapus a helyén lett volna, de mivel ő is menteni igyekezett a tizenhatos vonalánál, a labda a hálóban kötött ki, 1:3.

A játékvezető nem sokkal később lefújta a mérkőzést, a vendégek végig kontrollálták a mérkőzést, és megérdemelten jutottak tovább, de a hazai szépítő találat sem volt érdemtelen. A hazai tábor részéről jogosan zúgott a végén a „Szép volt, fiúk!”

„Az öt évvel ezelőtti DAC azért szerintem erősebb volt. De ők is egy Niké ligás csapat, jól képzettek voltak a srácok. Gyorsak, jól cseleztek és fizikailag érezhető volt a különbség. Csúszós volt a pálya, így nekünk nehezebb játszani, ráadásul mi munkából jövünk. Én még az ebédeket hordtam ki, fél kettőre értem ide” – mondta a lefújás után a hazaiak csapatkapitánya, Rubint István, utalva az öt évvel ezelőtti DAC ellen csak büntetőkkel elvesztett kupamérkőzésre.

A két góllal és egy kiharcolt büntetővel záró Tóth Gábor elmondta, hogy nekik a talaj nem okozott problémát, hiszen a stadionépítés miatt például Aranyosmaróton sem a legideálisabbak a körülmények. „Azt mondják, az első gólnál nem is nekem ment volna a passz, de a tizenhatosnál már nem engedtem belőle, átvettem, csináltam egy testcselt, ami ilyen talajon döntő, aztán elég szépen sikerült kilőnöm a sarkot. A másodiknál már könnyebb dolgom volt. Tudtam, hogy a szélről érkezni fog a kapu felé a labda, nekem pedig ilyenkor figyelnem kell a lesre is. De most volt időm, Németh Tomi még nevetett is rajta, mintha íjat húztunk volna fel, és csak befejeltem, még felugranom sem kellett” – nyilatkozta lapunknak a csatár.