Romlott, de stabil a demokráciánk

Bár 2006-ban enyhén romlott a demokrácia állapota Szlovákiában, az ország még mindig konszolidált demokráciával és mű?ködő piacgazdasággal rendelkezik – derül ki a Freedom House évértékelő jelentéséből. A közép- és kelet-európai államokat értékelő elemzésben országunk megelőzte Csehországot, s Magyarországgal azonos szinten helyezkedett el.

A Freedom House budapesti székhelyű nemzetközi civil szervezet, a posztszovjet térség államainak demokratikus átalakulásával foglalkozik. Évente értékeli a régió 29 országát, a demokrácia különféle „megnyilvánulási for?máit” a választási folyamat tisztaságától a független médián át a korrupció mértékéig. Szlovákiáról a 28 oldalas jelentést Grigorij Mesežnikov, az IVO társadalomkutató intézet igazgatója, Miroslav Kollár, az IVO munkatársa és Michal Vašečka szociológus írta.

A 2006-os évet értékelve a szerzők leszögezik, a választások utáni hatalomváltás problémamentesen zajlott, ám a felálló kormánykoalíció néhány hónapon belül 1998 óta nem tapasztalt hatalomkoncentrációra próbált meg kísérletet tenni. Negatívan értékelik a szélsőséges nacionalista SNS kormányzati szerepvállalását is, amelynek „közvetlen negatív hatása” volt a nemzetiségek közti kapcsolatok alakulására. A civil társadalom szlovákiai fejlettségi szintjét a szerzők nagyon pozitívan értékelik, de negatívumként említik a Smer–HZDS–SNS kormányzat negatív hozzáállását a civil szervezetekhez, ami ellentétes az előző két kormányzati időszak gyakorlatával. (Ezt az állítást, mivel a 2006-os esztendő értékeléséről van szó, a szerzők csak a 2%-os adófelajánlások korlátozására tett kormányzati kísérletekre alapozhatták. Néhány hete a belügyminisztérium elkészítette a civil szervezetek státusát szabályozó törvénytervezetet, amely az érintettek heves tiltakozását váltotta ki.)

A média függetlenségével kapcsolatban a dokumentum nem állapít meg elmozdulást a 2005-ös évhez képest, egyetlen politikai beavatkozásként azt említi, amikor Robert Fico telefonon világosította fel a közszolgálati televízió hírigazgatóját arról, hogyan kell a médiumnak tudósítania a kormányfő külföldi útjairól. Hasonlóan változatlannak ítélik meg a szerzők az önkormányzatiság helyzetét. Ezzel szemben negatív elmozdulás tapasztalható az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc terén. Az előbbi kapcsán említik a szerzők Štefan Harabin igazságügyi miniszter beavatkozásait a bírói hatalom működésébe, amikor megfelelő indoklás nélkül váltott le több bírósági elnököt. A korrupció megfékezésében a jelenlegi kormányzat a dokumentum szerint nem tett lépéseket, s nem is deklarálta elkötelezettségét a közélet tisztaságát szolgáló program megvalósítására.

A felsoroltakat figyelembe véve Szlovákia 2007-es demokráciaindexe (mely azonban a 2006-os állapotot veszi figyelembe) 2,14, ami 18 százalékos romlást jelent az előző évi 1,96-os osztályzathoz. Ugyancsak 2,14 az értékelése Magyarországnak, így a két ország meglepően megelőzi a 2,25-ös osztályzattal értékelt Csehországot. A régió legdemokratikusabb államai Szlovénia (1,82), Észtország (1,96) és Lettország (2,07) lettek. A legkevésbé demokratikusnak Belaruszt (6.68), Oroszországot (5.86), és Koszovót (5.36) tartották a szerzők. Az osztályzatok az 1–7 skálán mozognak, az 1-es a legjobb, a 7-es a legrosszabb értékelés. (czk)

Az országok demokráciamutatói*

Albánia 3,82, Belarusz 6,68, Bosznia 4,04, Bulgária 2,89, Horvátország 3,75, Csehország 2,25, Észtország 1,96, Grúzia 4,68, Magyarország 2,14, Koszovó 5,36, Lettország 2,07, Litvánia 2,29, Macedónia 3,82, Montenegró 3,93, Lengyelország 2,36, Románia 3,29, Oroszország 5,86, Szerbia 3,68, Szlovákia 2,14, Szlovénia 1,82, Ukrajna 4,25. *( Osztályozás 1-től 7-tig terjedő skálán, az 1-es a legjobb, a 7-es a legrosszabb osztályzat.) Forrás: Freedom House