Rend a lelke a gépnek

Csodálatos a technika fejlődése, mondtuk neki. A mi diákkorunkban egy számítógép akkora volt, mint egy ház, fehér köpenyben, nagy tisztelettel kellett megközelíteni, lyukacsos papírok lógtak ki belőle, ezek meg milyen elegánsak! Verset írsz, nem tetszik, egyszerűen kitörlöd, nem fogsz papírt pazarolni! Mennyi fát fogunk így megspórolni! Csak nézett konokul, aztán kijelentette, hogy neki nem kell „kaszni”. Ő ezután is kézzel fog írni, rendes papírra. Mint az írók generációi előtte. Mint Karel Čapek, aki megjósolta a gépek hatalmát. Majd meglátjátok, a gépekből rendszerek lesznek, ezek fognak mindent uralni, tudatra tesznek szert, az emberek pedig géppé degradálódnak, eltompulnak, elvesztik az önállóságukat, mondta volt főnököm. Aki a mai napig nem használ pécét.

Én szeretem a számítógépemet. Ő leírt gondolataim elraktározója. Bizalmas viszony fűz hozzá, mint Petőfit a lúdtollhoz, néha mégis arra gondolok, részben igaza volt a főnökömnek. Például a papírt továbbra is pazaroljuk, mert sok dolgot kötelezően elektronikusan, vagyis a számítógépes rendszerben kell csinálni, ugyanakkor kötelezően papíron is. Ez mintha arra vallana, hogy nem bízunk meg teljesen a rendszerben. Más esetekben viszont túlságosan is bízunk benne. Jobban, mint az emberben.

Egy idős férfi elveszítette a személyi igazolványát, s lánya kíséretében elment a rendőrségre. Kiderült, hogy a rendszer külföldi állampolgárnak sorolta be, mert a hely, ahol született, akkoriban Magyarországhoz tartozott. Ráadásul Pál néven szerepel, holott ő György. Az ügyintéző ezt úgy magyarázta, hogy a bácsinak biztosan van ikertestvére, és most nem tudni, melyik kicsoda. Hiába mondta György, hogy neki sosem volt ikertestvére, sőt testvére sem, hiába bizonygatta a jogosítványával és más hivatalos papírjaival, hogy neki mindig is György volt a neve, sosem volt Pál. A referens gyanakodva méregette a madárcsontú idős emberkét. Végül kijelentette, hogy az ő rendszerük sosem követ el hibát, csakis György diktálhatta be valamikor régen a Pál nevet, de már nem emlékszik rá. Meg kell vitatnia az ügyet a feletteseivel.

A dolog, mondhatni, jól végződött. Györgyöt megdorgálták, hogy megtévesztette a rendszert (ami nem igaz), de kapott új személyit. György névre. Hogy a rendszer megdorgálta-e az adatbetápláló személyt, azt a gép sem tudja. Vagy igen?