Prága állítólag 1956-ban kész volt beavatkozni

Egy cseh lap szerint Csehszlovákia 1956 októberében kész volt fegyveres erővel is beavatkozni Magyarországon és segítséget nyújtani a magyar kommunistáknak a felkelők elleni harcban.

A cseh társadalom az egész 20. század folyamán előszeretettel állította magáról, hogy nem rendelkezik semmiféle támadó jelleggel. Állítólag sosem támadta meg szomszédait, mindig csak az ő támadásuk ellen védekezett. Ez ugyan szép mítosz, de a történelmi levéltárak mást mondanak – írja a Respekt című politikai hetilapban Jan Adamec cseh történész.

A Cseh hősök Budapest ellen vonulnak című írásában rámutatott: ezen a héten lesz 47 esztendeje, hogy Csehszlovákia kommunista vezetése nagy igyekezettel készülődött a kommunista diktatúra ellen felkelt Magyarország megtámadására. A csehszlovák tankok végül is csak ezért nem indultak el Budapestre, mert a Szovjetunió másképpen döntött. A történész szerint a magyarországi eseményeket az akkori csehszlovák vezetés nagy nyugtalansággal fogadta, mert attól tartott, hogy a kommunista rendszer kritikája Csehszlovákiában is lábra kaphat.

Ennek következménye az volt, hogy Antonín Novotn˘ Moszkvába utazott azzal a javaslattal, hogy a magyar kommunisták megsegítésére alakítsanak önkéntes csapatokat. A józanabbul gondolkodó Hruscsov azonban a kivárás mellett döntött, s nem kívánt más országokat is bevonni a konfliktusba – írta a szerző.

A magyarországi események miatt Csehszlovákia gyorsan megerősítette a szlovák–magyar határszakasz őrzését, s teljes gőzzel beindult a propagandagépezet is, amelynek sokan bedőltek. Ennek ellenére sokan voltak olyanok is, akik nem hittek a hivatalos magyarázatoknak, s másképpen látták a magyarországi fejleményeket. November 5-ig például 655 büntetőeljárást kezdeményeztek a hatóságok azok ellen, akik szimpátiájukat fejezték ki Budapest iránt. Adamec leszögezi, hogy Moszkva katonai akciója a magyar felkelők ellen a csehszlovák vezetés teljes támogatásával találkozott. „Ez a sztálinista álláspont gyökeres ellentétben volt a lengyelek szolidáris hallgatásával és Magyarországon az egyszerű emberek körében is éles gyűlöletet váltott ki minden ellen, ami cseh és szlovák volt” – jegyezte meg. Kreml nem feledkezett meg Csehszlovákia hűségéről, s Prága a szovjetek kedvence lett. Ennek ellenére Csehszlovákia 12 évvel később, 1968-ban a saját bőrén is megérezhette, milyen a megszállás. A történelem iróniája, hogy a megszállásban a magyar néphadsereg is részt vett – mutat rá a szerző.