Vigyázat! Egyre több a hamis élelmiszer! Mutatjuk, melyek vásárlásakor legyünk különösen óvatosak...

Az élelmiszerekről szóló 195/2007. sz. törvény szerint a hamisított élelmiszerek meghatározása a következő: „Hamisított élelmiszer az az élelmiszer, amelynek megjelenését, ízét, összetételét vagy egyéb tulajdonságait oly módon változtatták meg, hogy az értékét csökkentik, majd a fogyasztónak a szokásos elnevezés alatt vagy más megtévesztő módon egészséges termékként kínálnak.” Az élelmiszer-hamisítás leggyakrabban azt jelenti, hogy a fogyasztót a termék árához és minőségéhez képest károsítják, írja az opotravinach.sk portál. 

Az élelmiszer-hamisítás úgy nyilvánul meg, az egyes élelmiszerekben nem oda illő, „idegen” anyagokat tesznek azzal a céllal, a szennyező anyagok élelmiszerekben való jelenlétéhez kapcsolódik, mint azt a továbbiakban megtudtuk. Ennek a gyakorlatnak a célja főleg az eltarthatósági idejének a meghosszabbítása.

Az a gyakorlat, amikor az élelmiszer természetes összetevőit eltávolítják, és ezt nem jelzik a csomagoláson, szintén hamisításnak tekinthető. Például a hús hipermangán oldattal, ecetes vízben vagy fertőtlenítőszerekben való mosása szintén hamisításnak minősül. Élelmiszert hamisítanak azáltal is, hogy nem engedélyezett szintetikus színezéket adnak az italokhoz, cukrászsüteményekhez, pékárukhoz és jégkrémekhez.

Az élelmiszer-hamisítás gyakori módszerei

• Az élelmiszert rosszabb minőségű alapanyagokból készítik. Ilyen lehet a drágább gyümölcsök olcsóbbakkal való helyettesítése, olíva- vagy napraforgóolajhoz más olajok hozzáadása, 100%-os instant kávéhoz különöbző növényi anyagok keverése, kakaóhoz keményítő hozzáadása, mézhez keményítőszirup vagy nádcukor hozzáadása, bor vízzel való hígítása stb.
• Nem tartják be a nyersanyagok jogszabályban meghatározott minimális arányát az élelmiszerben. Például a húskészítményekben a hús aránya, a ketchupban a paradicsom aránya, a lekvárokban, szirupokban és gyümölcslevekben a gyümölcsök aránya nem felel meg...
• A meghatározottól vagy engedélyezettől eltérő technológia alkalmazása. Például a hővel előállított olajat szűz, hidegen sajtolt olajként adják el.
• A valóságostól eltérő származási hely feltüntetése.

• Egy másik gyártó jól ismert márkájával való visszaélés – például hasonló csomagolás, név, forma...
  
  
  A jó minőségű élelmiszerek gazdagok a bennük természetesen található tápanyagokban, és kevesebb adalékanyagot tartalmaznak, vagy egyáltalán nincs is bennük. Gyakran nehéz első pillantásra kiszúrni közöttük a hamisítványt. Egyesek számára a színük, az állaguk, az illatuk és az áruk ad támpontot. Ha gyanúsan olcsó, akkor nagy valószínűséggel hamisítványról van szó. Az is segíthet elkerülni a kockázatot, ha az élelmiszert közvetlenül egy ellenőrzött gyártótól szerezzük be. És fontos, hogy vásárlás előtt olvassuk el a címkéket.
  
  
  
  Mely élelmiszerek a leggyakrabban hamisítottak?

   

1. Olívaolaj

Hogyan hamisítják: Az olívaolaj hamisításának leggyakoribb módja az, hogy az extra szűz olívaolajat olcsóbb növényi olajokkal, például napraforgó-, szója-, repce-, kukorica- vagy pálmaolajjal keverik. Ezt a kevert olajat aztán „100 % olívaolajként” árulják, holott csak kis százalékban tartalmaz olívaolajat. Egyes termelők akkor is „extra szűzként” címkézik az olajat, ha az csak az alacsonyabb minőség kritériumainak felel meg (pl. csak „szűz” vagy „tiszta”).

Hogyan lehet felismerni: A valódi extra szűz olívaolaj drága, mivel nehéz előállítani, és minőségi alapanyagokból készül. Ha az ár túl alacsony, az olaj valószínűleg hamisított vagy rossz minőségű. A valódi extra szűz olívaolaj íze gazdag, enyhén fűszeres és gyümölcsös. Ha nincs jellegzetes aromája, akkor hamisítványról lehet szó. Vizuálisan az olajnak sötétebbnek kell lennie, általában zöldes vagy aranyszínű.


 

2. Méz

Hogyan hamisítják: Gyakran adnak hozzá cukorszirupot vagy más édesítőszert.

Hogyan lehet kiszűrni: A valódi méz finom állagú, alacsonyabb hőmérsékleten kissé kikristályosodik (fajtától függően), és jellegzetes virágillata van. Ha a méz még hidegben is nagyon folyós marad, vagy túlságosan édes, akkor lehet, hogy hígított... Színéről alig felismerhető.

3. Kávé

Hogyan hamisítják: Az őrölt és instant kávéhoz olcsó összetevőket, például árpát, búzát, szóját, csicseriborsót, kukoricát vagy babot adhatnak. Szélsőséges esetekben pörkölt dióhéjat adnak az őrölt kávéhoz, hogy utánozzák a kávé állagát. A szín és a fényesség javítása érdekében egyes gyártók különböző olajokat vagy karamellt kevernek a termékhez, ami első pillantásra úgy tűnhet, mintha jobb minőségű és pörkölésű kávé lenne. Az is előfordulhat, hogy egy drágább fajtát olcsóbb robusta babokkal keverik, ami megváltoztatja a kávé jellegét. Az így kapott keverék tiszta arabicának tűnhet, de nagyobb arányban tartalmazhat robusztát.

Hogyan lehet felismerni: Az igazi kávénak jellegzetes aromája van, amely testes, intenzív és felismerhető. A hamisítványok gyengébb, ízetlen aromájúak lehetnek, vagy ellenkezüleg: nagyon erősek. A hamis kávé íze kesernyés vagy fémes lehet, esetleg égett az utóíze. A hamisított őrölt kávé apró szennyeződéseket vagy elkülönülő részeket tartalmaz. A szemcséknek és a színnek egységesnek kell lennie.


 

4. Darált hús

Hogyan hamisítják: A darált húshoz olcsóbb állati részeket, szóját vagy akár olcsóbb húsokat adnak.

Hogyan lehet kiszúrni: A valódi darált húsnak egységes állagúnak és szagúnak kell lennie. Ha a hús túl rózsaszínű (a színezékek miatt) vagy vizes, akkor hamisított lehet.


 

5. Bor

Hogyan hamisítják: A hamisított borokat vízzel, olcsó alkohollal vagy aromákkal hígítják.

Hogyan lehet kiszűrni: A bornak tiszta ízűnek és illatúnak kell lennie, ami jellemző arra a szőlőfajtára, amelyből készült. Ha a bornak ecetszaga van, ha természetellenesen édes vagy fanyar ízű, akkor hamisítvány lehet.


 

6. Sajt

Hogyan hamisítják: A sajtot többféleképpen is hamisíthatják, például úgy, hogy tejzsír helyett növényi zsírokat adnak hozzá. Így a friss tej helyett különböző tejpótlókat, tejport, szóját vagy más növényi pótlékokat használhatnak a sajt előállításához.
A sajt térfogatának növelése és állagának módosítása érdekében keményítőt vagy más adalékanyagokat adnak hozzá. Ez a módszer a lágy és a feldolgozott sajtoknál gyakori. A hamisítás során mesterséges színezékeket használhatnak a sajt jellegzetes színének (például sárga árnyalat) elérése céljából, illetve szintetikus aromákat, hogy tejes aromát kölcsönözzenek neki.

Hogyan lehet felismerni: A valódi sajt gazdag, krémes állagú, sajtos illatú, az ízének pedig teltnek és természetesnek kell lennie. Ha a sajt nagyon rágós vagy mesterséges ízű, valószínűleg növényi zsírokat tartalmaz. Hasonlóképpen, ha szeleteléskor morzsolódik vagy szétesik, akkor lehet, hogy túl kevés tejzsírral vagy más anyagok hozzáadásával készült termékről van szó. a valódi sajt simán és egyenletesen olvad, anélkül, hogy a zsír elválna a sajttól. Ha olajos réteg képződik, vagy ha a sajt túl gyorsan olvad, és „vizes” felületet hagy maga után, az jelezheti, hogy növényi zsírokat tartalmaz.



7. Sáfrány

Hogyan hamisítják: Olcsó fűszereket, például kurkumát vagy körömvirágot adnak hozzá, hogy utánozzák a sáfrány állagát.
Hogyan lehet kiszúrni: A valódi sáfránynak intenzív aromája van, és szálai sötétvörösek. Ha a sáfrány túl világos vagy vízzel érintkezve azonnal feloldódik, akkor hamisítványról lehet szó.



8. Vaj

Hogyan hamisítják: A hagyományos vaj csak tejzsírt tartalmaz – legalább 80 százalékban. A hamisítás során gyakran adnak hozzá növényi zsírokat, például pálma- vagy kókuszolajat. Ezek az összetevők olcsóbbak, és nemcsak az ízét, hanem a vaj tápértékét is megváltoztatják. Szintetikus aromákat vagy színezékeket adnak hozzá, hogy leplezzék a növényi zsírok használatát, hogy a vaj hitelesebbnek és ízletesebbnek tűnjön.

Hogyan ismerhető fel: A valódi vaj egyenletesen és fehér lerakódások nélkül olvad meg; melegítéskor enyhén habzik. A növényi zsírokat tartalmazó hamis vaj olvadás közben két rétegre válhat szét: a folyékony zsírra és a fehér, vizes részre. A növényi zsírokat tartalmazó vaj nem habzik, hanem zsíros foltokat képez a serpenyőn. A vaj gyorsan megszilárdul a hűtőszekrényben; a hamis vajpótló lassabban szilárdul meg, és még hosszabb hűtőben töltött idő után is „zsírosabb” állagú lehet.


 

9. Kakaó

Hogyan hamisítják: A kakaóvaj a kakaó és a csokoládé egyik legdrágább összetevője. A hamisítás során a kakaóvajat olcsóbb zsírokkal, például pálmaolajjal, kókuszolajjal vagy más növényi zsírokkal helyettesítik. Az ilyen keverékek csökkentik a termék minőségét, és megváltoztatják az ízét és az állagát. A kakaóporhoz keményítőt (burgonya, kukorica) vagy lisztet, karobot (szentjánoskenyérfa) adnak a térfogat növelése érdekében. A kakaópor színének utánzására különböző szintetikus színezőanyagokat, például a tápértékkel nem rendelkező karamellt lehet használni.
Hogyan lehet felismerni: A valódi kakaópor finom, porszerű állagú és egyenletes színű (a sötétbarnától a vörösesig). Ha a por szemcsésnek tűnik, eltérő színárnyalatú vagy keményebb részecskéket tartalmaz, akkor hamisított lehet. A valódi kakaó illata intenzív és a friss csokoládéra emlékeztet. A hamis kakaónak gyenge vagy mesterséges aromája lehet. A valódi kakaó rosszul keveredik a vízzel, csomókat képez, és lebeg a felszínen. A hozzáadott keményítőt tartalmazó hamisítvány könnyen oldódik, és zavaros folyadékot képez.



(pluska)