Őrizetbe vették Szemjon Mogiljevicset

Moszkvában őrizetbe vették a világ egyik legnagyobb orosz maffiafőnökének tartott Szemjon Mogiljevicset, aki évekig élt Magyarországon, s akit számos forrás összefüggésbe hoz az olajszőkítési üggyel. Mogiljevicset Vlagyimir Nyekraszovval, az Arbat-Presztizs üzletlánc tulajdonosával együtt fogták el, a vád ellenük különösen nagy arányú adócsalás. Mogiljevicset számtalan ország rendőrsége kereste. Számos esetben változtatott nevet, jelenleg vezetékneve hivatalosan Snájder.

Az 1946-ban, Kijevben született Mogiljevics, akit Magyarországon Szeva bácsiként ismertek. Bűnözői körökben Oroszországban és külföldön Don Szimeon néven, a hétarcú emberként, de eszes donként is ismert, mivel a lembergi (Lviv) egyetemen közgazdasági diplomát szerzett. Több állampolgársága van, és évek óta számos ország titkosszolgálatai keresték. A nemzetközi körözést az FBI adta ki ellene, mivel az Egyesült Államokban csalással és pénzmosással vádolják.

Szemjon Mogiljevics állítólag a világ legnagyobb, Vörös Maffiaként ismert orosz bűnszö?vet?ke?zetének feje, fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, nukleáris anyagok forgalmazásával, prostitúcióval, pénzmosással és védelmi zsarolással foglalkozik.

A hetvenes években a Moszkva melletti hírhedt ljuberci banda tagja volt. A nyolcvanas években kezdett meggazdagodni, amikor az Oroszországból kivándorló, s hirtelen indulni kénytelen zsidók nem tudták magukkal vinni értékeiket. Mogiljevics felajánlotta, hogy megveszi azokat, később eladja, és elküldi a tulajdonosoknak a bevételt, ám állítólag soha nem küldött senkinek semmit. 1990 körül maga is Izraelbe költözött több „mun?katársával”, milliomosként.

A nyomozó hatóságok szerint a szervezethez több bérgyilkos banda tartozott, s a „védelemért” fizetni nem akaró boltosokat és üzletembereket különös kegyetlenséggel kínozták és ölték meg.

Magyarországra 1991-ben érkezett magyar feleségével, és állampolgárságot is szerzett. Jelentős szerepe volt az olajszőkítési ügyben, amely nem csupán Magyarországon okozott hatalmas adókiesést. 1995-től Budapest volt a főhadiszállása, innen intézte külföldi bűnügyeit is.

Állítólag 1993-ban szövetkezett az oroszországi Szolncevo-bandával lopott oroszországi, közép- és kelet-európai műkin?csek?kel való kereskedelemre. Egy prágai vendéglőben találkozott a szolncevóiakkal, de a találkozót megrohanta a rendőrség, mivel az oroszországi maffiózók le akarták lőni Mogiljevicset. Egy év múltán az Inkombank elnökével kötött titkos üzlet alapján megvette a bankot, Oroszország egyik legnagyobb magánbankját, s ezzel közvetlen kapcsolatba került a pénzügyi világgal, jelentős részt szerzett a Szuhoj katonai repülőgépgyártó konszernben. Az Inkombank 1998-ban gyanús körülmények között összeomlott.

1997–98-ban kanadai újságírók leleplezték, hogy másokkal együtt Mogiljevics áll a torontói tőzsdén jegyzett, egymilliárd dollárra becsült YBM Magnex cég mögött. Annak részvényei pillanatok alatt értéktelenné váltak, amikor kiderült, hogy a jövedelmező nemzetközi tevékenység csalás volt. 1998-ig az Inkombank és a Menatep bank részt vett egy 10 milliárd dolláros pénzmosásban, amelyet a Bank of New York útján folytattak.

Mogiljevics keze benne van az orosz gáz kizárólagos ukrajnai értékesítésével foglalkozó RoszUkrEnergo cégben is.

A magyar Nemzetbiztonsági Hivatal 2000. évi tevékenységéről kiadott évkönyve név szerint nem említi, de körülírja az 1991–1999 között Magyarországon tevékenykedő, Szemjon Mogiljevics vezette orosz–ukrán bűnszerve?zetet, amit sikeresen felszámolt. Szeva bácsi 1999-ben távozott az országból, 2000-ben emberei is elhagyták a magyar határt, miután kiárusították ingatlanjaikat és fedőcégeiket.

Az FBI tette Mogiljevicset a keresettek listájára az YBM Magnex kanadai cég befektetőinek kárára elkövetett csalás miatt 2003-ban. Az FBI körözése szerint Mogiljevics valószínűleg fegyvert visel és veszélyesnek tekintendő. Az amerikai szövetségi nyomozóhatóság szerint Mogiljevics tevékenysége egész Közép- és Kelet-Európára, a NATO-ra és a terrorizmus elleni harcra nézve is veszélyt jelentett.