Nagy zuhanások története

Akkor az amerikai szövetségi tar?talékbankrendszer (Fed) beavatkozási lehetősége csekély volt, a gazdasági válság hullámai átcsaptak fölötte. Lassan segített az amerikai gazdaságon a harmincas években a Franklin D. Roosevelt elnök kezdeményezte új, munkahelyteremtő és fogyasztásösztönző gazdaságpolitika, a New Deal és a második világháborús felkészülés.

1987. október 16-án a Dow Industrials az addigi legnagyobb egynapi veszteségét szenvedte el, több mint 100 pontos zuhanással, miután a legfrissebb statisztika 15,68 milliárd dolláros amerikai kereskedelmi hiányt jelzett augusztusról. Aznap 338 millió részvényt adtak el a befektetők, ez is rekord volt. A napot 108,36 pontos, 4,6 százalékos veszteséggel fejezte be a fő mutató.

1987. október 19-én a nyugat-európai és az ázsiai tőzsdék is követték New Yorkot. A fő New York-i mutató további 508,32 pontot vesztett. Az összeomlás közben 22,6 százalékkal csökkent a New York-i értéktőzsdén jegyzett cégek piaci értéke, messze többel, mint az 1929-es krach legrosszabb napján, amikor 12,8 százalékos volt az egynapi lemorzsolódás a piaci tőkeértékből.

1987. október 21-én Ronald Reagan elnök adóemelést helyezett kilátásba a költségvetési hiány csökkentése végett. Később a Fed igyekezett megnyugtatni a piacokat, és 1988-ban kamatcsökkentésbe kezdett, ettől a részvényárak javulásnak indultak.

1997. július–augusztusban az ázsiai értékpiacok nyomás alá kerültek, mert a befektetők elvesztették bizalmukat az állami beavatkozással, sok korrupcióval felduzzasztott ázsiai „kistigris” gazdaságok iránt.

Az ázsiai válság miatt 1997 októberében összeomlott a moszkvai tőzsde, Oroszország moratóriumot hirdetett adósságszolgálatára.

1997. október 27-én a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 7,18 százalékot vesztett.

Az ASEAN országok Kínával, Japánnal és Dél-Koreával együtt?műkö?désbe kezdtek a piacok jobb felügyelete érdekében. Kína bankreformot kezdett, többmilliárd dollár rossz adósságot írtak le. A válságban erősen érintett Indonézia 43 milliárd dolláros, Dél-Korea 55 milliárd dolláros nemzetközi mentőakcióban részesült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében.

A legutóbbi mini válság tavaly februárban volt, 2007. február 27-én a DJIA 3,3 százalékot vesztett a kínai piac elbizonytalanodása miatt.

A tavalyi év nagy része rekordok jegyében telt.

A New York-i értéktőzsde fő mutatója, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) már a tavalyi utolsó negyedévben 4,6 százalékot vesztett, a harmadik negyedévben még 3,6 százalékot nyert, átmeneti hullámzástól eltekintve nem sokat törődve a világméretűvé szélesedő „nem elsőrendű válsággal”. Az október 9-i helyzet 14 164,53 pont, 13,65 százalékkal magasabb a 2006 végi értékénél, a legújabb zárócsúcs volt a mutató történetében. 2006 októbere óta – amikor először átlépte a 12 ezer pontot – tavaly október 9-ig 56-szor zárt újabb és újabb csúcson. A tavalyi évet 6,43 százalékkal magasabban végezte, mint 2006-ot. Közép-európai idő szerint kedd este még 12 ezer pont fölött volt, 9,31 százalékkal az év végi értéke alatt.

Az S&P 500 rekordot rekordra döntött tavaly, az utolsó történelmi csúcsa október 9-én volt: az 1565,15 pontos végeredménye 10,35 százalékkal haladta meg a 2006 végi értékét. A tavalyi évet 3,53 százalékos nyereséggel zárta. Kedd este 1315 pont fölött járt, 10,38 százalékkal az év végi értéke alatt.

Piaci elemzők úgy vélik, hogy a tavaly őszig folyó – a kibontakozó „nem elsőrendű válságnak” és a tavalyig tartó központi kamatemeléseknek fittyet hányó – csúcsdöntögetések kiigazítása, a kockázatok átárazása zajlik most.

Az év eleje óta tartó tőzsdei leolvadás nyomán a Fed kedden háromnegyed százalékpontos kamatcsökkentést jelentett be a gaz?dasági növekedés támogatása végett, az amerikai kormány 150 milliárd dollár értékű terven dolgozik, amely a gazdaság ösztönzésére átmeneti adócsökkentéseket tartalmaz a háztartásoknak és ösztönzést az üzleti beruházásoknak.