Kormányfői találkozó a közös fellépésről

A cseh külügyminisztérium szerint Leszek Miller lengyel, Medgyessy Péter magyar és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök is eleget tett a vendéglátó, Vladimír Špidla cseh kormányfő meghívásának, s részt vesz a néhány órás tanácskozáson, amelyre az Európai Unió szombaton kezdődő római kormányközi konferenciájára való felkészülés jegyében kerül sor. Prágai megfigyelők azt állítják, hogy az európai alkotmányról folyó vita bizonyos értelemben a visegrádi négyek jövőjéről is szól, hiszen a regionális csoportosulás négy országában 63 millió lakos él, azaz nagyjából annyi, mint az európai nagyhatalomnak tartott Németországban. Visegrád jövője egyébként már a közép-szlovákiai Tále üdülőhelyen júniusban megtartott csúcstalálkozón is téma volt. Egyetértés volt abban, hogy a visegrádi csoport a tagok csatlakozása után is informális regionális csoportosulás marad, mert ez mindenkinek érdeke. „Sokkal közelebb vagyunk egymáshoz, mint ahogy azt első látásra tudatosítjuk. S ezt az előnyt fel akarjuk használni” – szögezte le ezzel kapcsolatban a cseh miniszterelnök. Az 1991-ben alakult visegrádi csoport egyik eredeti célkitűzése az volt, hogy segítse a tagállamok csatlakozását az euroatlanti szervezetekhez. A közös fellépés nem minden téren alakult ki, nem volt mindig sikeres, de tény, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország már 1999 óta tagja a NATO-nak, Szlovákia pedig a 2002 novemberében tartott prágai csúcstalálkozón kapott meghívást a szervezetbe. Az Európai Unióba a várakozások szerint 2004 májusában egyszerre lép be a négy ország. Csehország idén július elsején vette át a soros elnöki tisztséget Szlovákiától. Prága egyértelműen leszögezte, hogy a következő időszakban az együttműködés hangsúlyát a négy ország európai uniós csatlakozására, valamint a schengeni határvédelmi rendszer kiépítésére kívánja helyezni. A schengeni rendszert a visegrádiaknak 2006-ig tervezik kiépíteni, ahogy ez a belügyminiszterek szeptemberi prágai tanácskozásán is elhangzott, s ennek érdekében egy kormányközi koordinációs bizottság is alakult. Jelenleg azonban a legaktuálisabb problémát az Európai Unió alkotmánytervezete jelenti. A Konvent által elfogadott javaslatot a kisebb országok – köztük a visegrádiak is – bizonyos helyeken szeretnék még felülvizsgálni, megváltoztatni, illetve pontosítani. Ezek az országok azt szeretnék elérni, hogy a jövőbeni európai alkotmány alapvetően egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítson minden uniós tagállamnak. „Nem tudom elképzelni, hogy közös fellépésünk esetén az unió nagy államai – mint Franciaország vagy Németország – figyelmen kívül hagyhatnák ezeket a követeléseket” – nyilatkozta szeptember közepén Jan Kohout, a cseh külügyminiszter helyettese. A visegrádi csoporton belül is vannak azonban véleménykülönbségek, s diplomáciai források szerint egyértelmű, hogy a területileg és a lakosság száma szerint is, a nagyobb államok csoportjába sorolható Lengyelországnak az érdekei a hivatalos nyilatkozatok ellenére is bizonyos dolgokban eltérnek a cseh, a magyar és a szlovák érdekektől. Ugyanakkor az egyes országok egymástól eltérően rangsorolják a problémákat is. A visegrádiak egybehangzóan azt szeretnék, ha a kibővült Európai Unióban is fennmaradna a jelenlegi rotációs elnöki rendszer, s minden országnak lenne egy biztosa Brüsszelben. Ugyanakkor néhány más kérdésben már eltérnek a vélemények. Magyarország például szeretné elérni, hogy a nemzeti kisebbségek védelme is bekerüljön az alkotmányba, Szlovákia azonban ellenzi ezt. A csehek nem hivatalos vélemény szerint ezt nem tartják elsőrendű problémának, s inkább ellenzik azzal a megokolással, hogy egyéni jogokról van szó, s a kisebbségi csoportok helyzete olyan sok mindenben eltérő, hogy azt aligha lehet a mainál jobban szabályozni. Itt természetesen a döntő az, hogy Prágában a kisebbségi kérdésnek más a súlya, mint, mondjuk, Magyarországon, s ennél fogva mások a megoldási lehetőségek is. A dobříši kormányfői csúcstalálkozó a tervek szerint délelőtt kezdődik, majd a közös ebéd informális megbeszélésekre, találkozókra nyújt lehetőséget. A csúcstalálkozó eredményéről délután várhatóan közös sajtóértekezleten számolnak be a miniszterelnökök.