Keresztyén örökség és kisebbségek

Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke és Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának elnöke az EU alkotmányozó konferenciája előtt ismertette Brüsszelben a magyar református egyházak javaslatait az EU készülő Alkotmánya tárgyában. „Annak ismeretében, hogy a nyáron elfogadott alkotmánytervezet az európai kultúrát létrehozó és meghatározó örökség részeként meg sem említi a keresztyén értékeket (1), másfelől az Európa országaiban nagy számban élő nemzeti és vallási kisebbségek jogainak védelmére sem tér ki (2), a Magyarországon és több más országban élő magyar református egyházaink nevében tisztelettel terjesztjük a Kormányközi Konferencia elé közös állásfoglalásunkat. Egyházaink egységes módon, elengedhetetlenül szükségesnek és fontosnak tartják, hogy az Unió Alkotmányában az európai realitásoknak megfelelően, tételes formában és félreérthetetlen megfogalmazásban szerepeljen közös keresztyén örökségünk (1), valamint a nemzeti és vallási kisebbségek védelme (2). Ezeréves magyar keresztyénségünk értékeinek tudatában és kisebbségben élő nemzeti és egyházi közösségeink iránti felelősséggel tesszük meg vonatkozó javaslatainkat.

Tételes formában a következőket javasoljuk:

1. Az Alkotmány 1. Részének I. Címében, amely az Európai Unió meghatározására és célkitűzéseire vonatkozik, fogalmazódjék meg Európa önminősítése a következők szerint: Európa keresztyén értékekre épülő, sokszínűségüket hagyományként őrző, értékrendjüket a teljes és tényleges egyenlőségre építő államok Uniója. Ennek az Uniónak alanyi jogon szerves részét képezik a tagállamok határain belül, számbeli kisebbségben lévő, őshonos történelmi nemzeti közösségek.”

2. Az Alkotmány I. Részének VI. Címében, amely az Európai Unió demokratikus értékrendjéről szól, az 51. cikkelyben tételes formában kapjon helyet az Isten-hiten alapuló keresztyén értékrend a következők szerint: Az Unió tiszteletben tartja, megőrzi és ápolja az Európa kialakulásában és történelmi fejlődésében meghatározó szerepet játszó keresztyén értékeket.

3. Az Alkotmány II. Részének V. Címe kiegészítéseképpen, mely a polgári jogokról szól, nyerjen megfogalmazást a kisebbségi nemzeti közösségek kollektív joga az önkormányzáshoz a következők szerint: A tagállamok területén hagyományos lakóterületükhöz történelmileg kötődő, a többségi nemzettől eltérő önazonosságú közösségeket a teljes és tényleges egyenlőség szavatolása érdekében megilleti a belső önrendelkezési jogból eredő közösségi, regionális és kulturális autonómia.

4. Az Alkotmány egyes részeiben, a vonatkozó Címekben és Cikkelyekben egységes módon érvényesüljenek a keresztyén értékek (1) és a kisebbségvédelem elvei (2). Ilyen cikkelyek a következők:

II. Rész, II. Cím: Szabadság

9. Cikkely: A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog

10. Cikkely: A gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságról

14. Cikkely: Az oktatáshoz való jog

17. Cikkely: A tulajdonhoz való jog

II. Rész, III. Cím: Egyenlőség

20. Cikkely: A törvény előtti egyenlőség

21. Cikkely: A diszkrimináció tilalma

22. Cikkely: Kulturális, vallási és nyelvi különbözőség

II. Rész, IV. Cím: Szolidaritás

33. Cikkely: Családi és szakmai élet

35. Cikkely: Egészségvédelem”