Irgum-burgum!

Európában most minden Koszovóról és Szerbiáról szól, s már csak hármat–négyet kell aludni ahhoz, hogy nagy valószínűséggel megjósolható legyen, jobbra fordulnak-e a dolgok vagy rosszabbra. Vasárnap tartják a szerb elnökválasztás 2. fordulóját, hétfőn a hozzávetőleg pontos eredményt is ismerni fogjuk. Addig még lázas tevékenység folyik a színfalak mögött, Koszovó függetlenségének támogatói – EU, USA – azon munkálkodnak, hogy ez minél kisebb megrázkódtatásokat okozzon a nemzetközi politikában. Az ellentábor pedig, és nemcsak a szerbek meg az oroszok, hanem több ismert és ismeretlen nyugat-európai szakértő is irgum-burgummal meg bu-bu-buval fenyeget, szinte óránként jelennek meg a különböző vészforgatókönyvek. A hivatalos Moszkva sejtelmesen – és szerencsére semmire sem kötelezően – „megfelelő” választ helyezett kilátásba a nyugatiak ellen. A boszniai szerbek szerint az EU harakirit követ el, amikor engedi, hogy Európában létrejöjjön egy iszlám állam Nagy-Albánia képében. Egy francia politológus úgy véli, az EU és az USA az orosz medve karjaiba löki Szerbiát, a Balkán legfontosabb államát, további életképtelen kis szakadár államocskák létrejöttét is elősegítve.

A legrosszabb az egészben: még a legvadabb jóslatokról sem mondható el teljes bizonyossággal, nincs valóságalapjuk. Ami jelzi, mennyire törékeny-képlékeny a helyzet, és a Balkánon minden megtörténhet. Az uniós külügyminiszterek hétfőn Hollandia elvszerű és szimpatikus makacssága miatt – ragaszkodik Karadzsics meg Mladics elfogásához – arról sem tudtak dönteni, hogy aláírják Szerbiával a társulási szerződést. Ehelyett egy ideiglenes politikai egyezményt ajánlottak Szerbiának a szorosabb gazdasági kapcsolatokról meg a vízumszabályozás könnyítéséről, azzal az elsődleges céllal, hogy megtámogassák Tadicsot. Ahogy fogalmaztak: Szerbiának európai jövőt kínálnak a nacionalista múlt helyett. Vagyis az ultranacionalista Nikolics helyett, aki Koszovó elszakadása esetén felrúgná a kapcsolatokat az EU-val és a Koszovót elismerő államokkal.

Mert Tadicsot – aki az első fordulóban 4,6 százalékkal lemaradt Nikolics mögött –, úgy tűnik, Szerbiában magára hagyták. Sem a kormánykoalíciós partner, Kostunica miniszterelnök pártja nem támogatta meg eddig, sem az első fordulóban eléggé jól szereplő Magyar Koalíció, illetve ez utóbbi csak feltételekkel. Márpedig minden voks számítani fog. Ha Kostunica ezt az elkövetkező órákban megteszi is, az csak tessék-lássék támogatás lesz, hiszen az ő demokrata pártja közelebb áll a nacionalistákhoz, mint a demokratákhoz. Másfél hete még mindenki abban bízott, hogy az egyetlen európai rangú politikusnak tekinthető Tadics megismétli a négy évvel ezelőtti bravúrt, amikor az első fordulóban éppen Nikoliccsal szemben alulmaradt, de a másodikban győzni tudott azzal, hogy európai perspektívát kínált. Pillanatnyilag ez már nem olyan biztos. És Tadics veresége nem csak azt jelentené, hogy Szerbiának egy szalonképtelen, nacionalista elnöke lenne. Nagy valószínűséggel felbomlana a mostani kormánykoalíció, előrehozott választásokat kellene kiírni, szóval: teljes bizonytalanság és zűrzavar jönne. Meg a koszovói függetlenség kinyilvánítása ilyen körülmények között.

Három napjuk van a szerb választóknak arra, hogy eldöntsék, mindent megér-e nekik Koszovó, amely már amúgy sem az övék.