Hazatérne, de perrel várnák

Snowden az Ügynökségnek (NSA) bedolgozó cég alkalmazottjaként, kihasználva az általa ismert számítástechnikai lehetőségeket, elképesztő menynyiségű hivatalos dokumentációt, leírást és adatot töltött le. Ezt már nem otthon, hanem külföldre utazása után kezdte el publikálni, újságokon keresztül szivárogtatni. Hongkongból később Moszkvába menekült, ahol a Kreml menedékjogot biztosított számára. Ez nemcsak kommunikációs szempontból jött jól akkor az oroszoknak, hanem alighanem a szép mennyiségű információért is, amit az amerikai menekülttől remélhettek.

Míg egyesek szemében polgárjogi harcos, sípfújó (whistleblower), addig mások egyszerű árulónak tartják. Lelépése óta vitatott, hogy vajon az orosz szolgálatok mikor és hogyan léptek vele kapcsolatba. Az tény, hogy az általa nyilvánosságra hozott dokumentumok súlyosan veszélyeztették az USA és szövetségesei titkosszolgálati tevékenységét, számos esetben teljesen újra kellett tervezni műveleteket, eljárásokat. Az is tény, hogy kiderült, nemcsak a NATO ellenségeit hallgatják le Washington vezényletével, hanem a legszorosabb szövetségeseket is, Merkeltől az ENSZ-főtitkárig.

A hidegháború orosz–amerikai fellángolása óta rendkívül érzékeny a kérdés, hogy vajon ki mivel készül a kiberháborúra, hogyan tudja megvédeni magát, leállítani a másikat. Az USA számára a kiberterrorizmus jelenti most a legnagyobb veszélyt – már maga Barack Obama is ezt mondta 2015 februárjában.

A nyugati világ brókereitől a hitelkártyákon át a kórházi adatbázisokig rengeteg rendszer az interneten keresztül is kommunikál, így a nyilvános hálózatba érő Achilles-sarkuknál fogva könnyen megbéníthatóak, leállíthatóak egy időre. Az elektromos infrastruktúra, egy atomerőmű vagy gátrendszer is veszélyben lehet, ha számítógépek irányítják. Úgy tűnik, az USA iráni atomlétesítmények komputereit megfertőző vírusa nagy siker, és ezáltal nemzetközi példa lett.

Snowdennek nem lenne könnyű dolga hazatérésekor. Ha az ügyészség alapos, többtucatnyi vádpontot lehet összeszedni és alátámasztani. Kérdés, hogy Washingtonnak van-e bármilyen érdeke még abban, hogy Moszkva szorításából kiszabadítsa az oda önként menekült egykori emberét. Vajon szivárogtat-e még folyamatosan az oroszoknak az adathalmazából Snowden, vagy lassan kifogy fizetőeszköze az orosz jóindulatért? Az sem volt sokáig világos, hogy az NSA egyáltalában felmérte-e, mekkora mennyiségű adatot tölthetett le Snowden?

Ezek tükrében tűnik igazán érdekesnek, hogy most bedobták a nagy nemzetközi hírügynökségeken keresztül hazatérésének gondolatát. Talán még ennyi szivárogtatás után, a kiberháborúkra számítva lenne olyasmi a tarsolyában, amiért érdemes inkább kiegyezve hazahozni, mintsem az oroszoknál hagyni?