FIGYELŐ

Állítólag holtpontra jutottak Prága és Washington tárgyalásai a Csehországban létesíten?dő amerikai radarállomásról, mert a felek több fontos kérdésben nem tudtak megegyezni – állítja a cseh média diplomáciai forrásokra hivatkozva. Bár az amerikaiak szeretnék minél hamarabb tető alá hozni a két titkos megállapodást, nem kizárt, hogy a viták miatt nem lesz könnyű – jegyezte meg a Právo. „Az amerikaiak nem akarnak lemondani arról, hogy ellenőrizhessék az embereiket, akiket egy esetleges bűncse?lekmény elkövetése miatt a cseh hatóságok vizsgálnának ki. Nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy állampolgáraikat más ország letartóztassa és meg?büntethesse” – nyilatkozta egy cseh diplomata. Tomáš Pojar cseh külügy?miniszter-helyettes megerősítette, hogy a Csehországban szolgáló amerikai katonákra a cseh törvények vonatkoznának. A novinky.cz internetes hírportál szerint az amerikai fél szeretné elérni azt is, hogy az amerikai katonák csehországi tartózkodásáról szóló egyezmény ne csak a radarállomásra, hanem más esetekre és egész Csehországra vonatkozzon. Ezt a csehek elutasítják. További neuralgikus pont, ki milyen mértékben adjon anyagi kártérítést azokért a károkért, amelyek a radarállomással kapcsolatban egy harmadik országnak keletkeznek. Amerika szerint a károk 75 százalékát Washington, 25 százalékát Prága állná. A csehek azt követelik, hogy az esetleges károkat az amerikaiak térítsék meg. A közszolgálati televízió CT24 csatornája szerint a csehek egyik kérdésben sem kívánnak engedni az amerikai követeléseknek. „A tárgyalások nagyon konkrétak és kemények. Mi következetesen képviseljük a cseh álláspontot” – jelentette ki a televízióban Martin Barták, a cseh védelmi miniszter helyettese. (kok)

Örök jelöltségre ítélve

Várható volt, hogy Mihail Kaszjanovot nem engedik indulni az elnökválasztáson, s nyilván csak azért kísérletezik újra és újra, mert évek óta az a fő foglalatossága, hogy elnökjelölt – vélekedett a Vedomosztyi című moszkvai lap. Kaszjanov elnökjelölti minőségben létezik az orosz belpolitikában, így fogadják Nyugaton, csak így támogatják anyagilag azok, akik rokonszenveznek vele. Minden más tisztsége – volt miniszterelnök, egy kis mozgalom vezére, egy alakuló párt vezetője (melyet várhatóan nem jegyeznek be) és egy félig szétesett ellenzéki koalíció társelnöke – jelentéktelenebb az elnökje?löltségnél. A jelöltség nem csupán a kampány heteiben létezik: a szerepet hónapok óta alakítja, és még nagyon sokáig ő lesz a jelölt, akit az utolsó pillanatban kizártak. Számos más magas funkciót betöltő politikusra sem úgy emlékeznek, mint akik sikeresen teljesítették feladatukat, hanem mint elnökjelöltekre, noha nevük nem került a szavazólapokra. Az elnökválasztás után Washingtontól Brüsszelig hosszas viták zajlanak arról, hogy az orosz elnökválasztás szabad és tiszta volt-e, s Kaszjanov újra a figyelem középpontjába kerül a kritikusok fő érveként, az egyetlen ellenzéki jelöltként, akit nem hagytak megmérkőzni a fő esélyes Dimitrij Medvegyevvel. Kaszjanov számára pedig ez sokkal jobb helyzet, mint az, ha az öt jelölt közül az utolsó előtti helyen végezne a választáson – írta a Vedomosztyi. A lap feltette a kérdést, vajon a Kremlnek is jobb-e így, s arra a következtetésre jutott: úgy látszik, kevésbé jelentősnek ítélték a Kaszjanov kizárása miatt Oroszország tekintélyén esett csorbát, mint annak hatását, hogy részt vesz a televíziós vitákban. (mti)