Döntés a második fordulóban

E ponton túl azonban a két tábor útjai szétválnak: az egyik az eddiginél határozottabban követeli az Európához való közeledést, míg a másik a radikálisok kezébe adná a hatalmat.

Ez utóbbiak kampányuk során Koszovó minden áron való megtartása mellett a szociális kérdésekre helyezték (feltűnően mérsékelt tónusban) a hangsúlyt (igazságosság, a korrupció elleni harc) – s a demagógia ezúttal is bőséggel kamatozott. Közben ismételten nyilvánvalóvá vált, hogy Szerbiában a politikai erővonalak 2000 óta szinte változatlanok, egyedül talán a meggyilkolt Djindjics miniszterelnök legközelebbi munkatársának, Csedomir Jovanovicsnak a színre lépése jelent némi mozgást az állóvízben, de a legeurópaibb politikusnak ezúttal (is) a szavazatok mindössze 5,5 százaléka jutott. Egyébként szinte riasztó, hogy a fővárosban, Belgrádban a radikálisok győztek – ne feledjük, elnökük az a Vojiszlav Seselj, aki Hágában várja az ítéletet.

Mégis, némi optimizmussal, azt is állíthatnánk, hogy minden a menetrend szerint halad. Hiszen a második fordulóba a várakozásoknak megfelelően Nikolics (Szerb Radikális Párt) és Tadics (Demokrata Párt) került, az előbbi közel 40, a másik 35,5 százalékos eredménnyel. A különbség nem nagy, behozható, ez a „begyakorolt” forgatókönyv kétszer-háromszor már bevált, mindannyiszor a „dön?tőbíró” Kostunica (jelenlegi miniszterelnök) révén, a mérleg alkalmasint ezúttal is az ő kezében van. Az általa irányított Szerbiai Demokrata Párt (SZDP) helyezkedése azonban most nehezebben kiszámítható, s ha a pártvezetés a tagság „úgymond” lelkiismeretére bízza a szavazatok leadását, akkor a február 3-ai második forduló végkimenetele teljességgel megjósolhatatlan. (Felmérések szerint az SZDP-tagok kétharmada Tadicsot támogatná, egyharmada viszont ellenlábasát.) Könnyen megtörténhet tehát, hogy az ország sorsát, jövőjét befolyásoló államfőválasztáson mindössze néhány tízezernyi szavazat dönt.

Magyar szempontból a választás első fordulója messze felülmúlt minden előzetes becslést és reménykedést: a Pásztor István nevével fémjelzett Magyar Koalíció a megcélzott nyolcvanezer helyett százezernél is több szavazatot kapott! Avagy: harmincötezerrel többet, mint tavaly januárban összesen, amikor a szerbiai parlamenti választásokon a magyar pártok külön indultak. „Egy évvel ezelőtt azt mondták, vége a kisebbségi politizálásnak a Vajdaságban – mondta friss nyilatkozatában Pásztor a Magyar Szónak. – Én ma kimondhatom, hogy ez nem igaz. – Egy ilyen szintű támogatottsággal a választóink azt jelezték nekünk, hogy annak, amit néhány hónapja elkezdtünk, nincs alternatívája. Minden önkormányzatban sikerült növelnünk a támogatottságunkat, főleg Zentán, Adán, Magyarkanizsán és Csókán.” Az elképzelések szerint a soron következő napokban a Magyar Koalíció képviselői Borisz Tadiccsal egyeztetnek, s ha a demokraták köztársaságielnök-jelöltje vállalja a magyar közösség választási programját, a második fordulóban a magyarság szavazatai őt támogatják.