Cseh bíróság előtt tíz volt ŠtB-s tiszt

A volt kommunista Állambiztonsági Hivatal (ŠtB) tíz magas rangú tisztje állt tegnap bíróság elé Prágában, azzal vádolják őket, hogy a hetvenes és a nyolcvanas években részt vettek az akkori ellenzék megfélemlítésében.

Az államügyészség által megfogalmazott vádirat szerint az Asanace (Tisztogatás) fedőnevű akció 1977 és 1985 között a belügyminisztérium és az ŠtB munkatársai megpróbálták megfélemlíteni a Charta 77 aláíróit, s állandó zaklatásokkal elérni, hogy elhagyják a szocialista Csehszlovákiát.

Az egykori chartások, köztük Ivan Medek publicista, Václav Havel exállamfő egykori kancellárja, Pavel Landovský színész, Václav Malý katolikus püspök, Karol Sidon, a prágai zsidó hitközség elnöke, Jaroslav Hutka zenész és mások már korábban jogsértőnek és emberellenesnek minősítették a volt kommunista titkosszolgálat módszereit, s követelték a felelősök megbüntetését.

Az Asanace akció miatt 2001-ben és 2002-ben már bíróság elé állították Jaroslav Obzinát, aki 1972 és 1983 között irányította a cseh-szlovák belügyi tárcát. Obzina a per során visszautasította a vádakat, s kijelentette, hogy az általa vezetett minisztérium szigorúan az akkori törvények értelmében járt el. Leszögezte, hogy a törvénysértést az ellenzékieket tömörítő Charta 77 követte el, mert tevékenysége nem volt összhangban a szocialista csehszlovák állam alkotmányával. Az Obzina elleni eljárás a vádlott halála miatt befejezetlen maradt.

A most kezdődött új bírósági eljárás során 10 volt állambiztonsági ügynöknek kell felelnie egykori tetteiért. Jana Hercegová államügyész szerint vétkesek, mert tevékenységükkel az akkori törvényeket is megsértették. A 11. vádlott súlyos beteg, s nem tudni, őt mikor állítják bíróság elé. Az ő ügyét az Ústí nad Labem-i megyei bírósághoz utalták.

Az egykori ügynökök azzal védekeznek, hogy ők gyakorlatilag csak parancsot teljesítettek, s ha ezt megtagadják, akkor őket büntetik meg. Ugyanakkor egyértelműen tagadták, hogy a volt disszidensek ellen fizikai és pszichikai erőszakot alkalmaztak. Az államügyész szerint a parancsteljesítés érve elfogadhatatlan, mert mindegyiküknek lehetősége volt, hogy elhagyja a hivatalt, s más foglalkozás után nézzen.

A nyilvános pert két hétre tervezték. A volt állambiztonsági ügynököket, ha a bíróság megalapozottnak és bizonyítottnak találja a vádakat, háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.