Anarchisták teadélutánja

MTI-HÁTTÉR

Anarchisták, szélsőségesek, piromániások, szabotőrök: nevezték már sok mindennek a republikánusok radikálisait, a Tea Party tagjait (a név utalás a bostoni teadélutánra, 1773-ban tiltakozásképpen a brit adók ellen a tengerbe szórták a teaszállítmányokat).

A szövetségi kormányzat részleges lebénulása óta egyre hevesebb vita folyt az amerikai kongresszus folyosóin. „Értsék meg, anarchistákkal van dolgunk: gyűlölik a kormányt” – mondta Harry Reid, a szenátus demokrata elnöke. A képviselőházi 232 republikánus képviselő közül 30–40 nevezhető a Tea Party tagjának, ők a szélsőségesek szélsőségesei: államellenesek, adóellenesek, fegyverpártiak, szociális és vallási kérdésekben ultrakonzervatív elveket vallanak. Közülük sokan kezdő politikusok, 2010-ben, a félidős törvényhozási választások során kerültek a kongresszusba. Abban az évben fogadta el Barack Obama amerikai elnök Obamacarenek is nevezett egészségügyi reformját, amit a Tea Party tagjai a szocializmus irányába mutató intézkedésnek tartanak.

A 44 éves, eredetileg földműves Tim Huelskamp tökéletes példája a jelenségnek. Kansasi választókörzetből, a szavazatok 73%-ával került be a képviselőházba, és azért harcolt, hogy pártja a költségvetési vita megoldását az egészségügyi reform visszavonásához kösse. Ez okozta a kongresszus bénultságát.

Bár a közvélemény a leállásért élesen bírálta a republikánusokat, a Huelskamphoz hasonló képviselőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a következő választásokon „megbüntetik” őket a választók. Az olyan republikánus fellegvárakban, mint Idaho vagy Kansas, nem kell ettől tartani. A republikánusoknak az ország vidéki területein nagyobb a támogatottságuk. Ehhez jön az országos ultrakonzervatív szervezetek hatása, ilyen a Club for Growth csoport, amely a politikusokat aszerint osztályozza, mennyire nevezhetőek konzervatívnak (Huelskamp a 100 százalék), és a lista alapján több millió dolláros kampányokat folytatnak a republikánusok mérsékelt politikusai ellen.

Vannak azonban a republikánusok közt is, akik nem rejtik véka alá véleményüket az ultrakonzervatív frakcióról. „Én igazi konzervatívnak tartom magam, de ami itt folyik, az már őrültség” – mondta Peter King, New York-i képviselő, hozzátéve, „hagytuk nekik, hogy túszul ejtsék a pártunkat”.

Az amerikai média értékelése szerint a Tea Party vereséget szenvedett. A The Washington Post rámutat, tagjai William Wallace-hoz, a skót lázadóhoz hasonlítják magukat, aki – legalábbis a filmek szerint – annak köszönhette sikereit, hogy nem volt hajlandó kompromisszumra. „A történet a republikánusok támogatottságának hanyatlásával, egy olyan kompromisszum után ért véget, amellyel semmit sem értek el” – írta a lap.

A USA Today szerint a konfrontációból nyertesként Barack Obama került ki. Az egészségügyi törvényének kisiklatására irányuló kísérletek nem vezettek eredményre, emellett alkalma nyílt agresszívan ostorozni a republikánusokat, amiért „az egyszerű amerikaiak rovására nem akarták elvégezni azt, ami a dolguk lett volna”.