Amíg nincs amerikai stratégia, az orosz érdekek érvényesülnek

MTI-HÁTTÉR

Az ukrán válság alakulására továbbra is rányomja bélyegét az, hogy Moszkvának konkrét stratégiája van Ukrajnára vonatkozóan, Washingtonnak viszont nincs ilyen, csupán a probléma megszűnésében bízik – áll a The Heritage Foundation elemzésében.

A tekintélyes amerikai kutatóintézet szerint az eseményeket meghatározza, hogy Oroszország nem hajlandó lemondani végső céljáról, hogy Ukrajnát a transzatlanti közösségen kívül tartsa. Moszkva ezenkívül szeretné megszilárdítani a szeparatista erők kelet-ukrajnai sikereit is annak a hosszú távú tervének a részeként, hogy újra ellenőrzése alatt tudhassa a 19. századi Novorossziját alkotó összes területet.

Moszkva ennek megfelelően rövid távon a konfliktus befagyasztásában érdekelt. Ez gyakorlatilag egyenértékű egy orosz győzelemmel, hiszen a kijevi vezetés így nem tud ellenőrzést gyakorolni az ország egész területe felett, ráadásul Moszkva a diplomáciai alkufolyamatokban bármikor előveheti a szakadárok kezén lévő régiók státusának ügyét.

Oroszországnak az is érdekében állt, hogy a konfliktus télen is tartson, hiszen ebben az időszakban a földgázexportot sokkal ütősebb fegyverként tudja használni. A válság elhúzódásával lehetősége nyílik arra, hogy Petro Porosenko ukrán államfőt és kormányát gyenge és korrupt erőként tüntesse fel Nyugat-Ukrajnában is.

Oroszország ennél sokkal nagyratörőbb hosszú távú terveket dédelget. A donyecki és luhanszki sikerek jó kiindulópontot jelentenek ugyanis egy életképes államra hasonlító politikai entitás megteremtéséhez. Ennek olyan fontos csomópontok is részét képeznék, mint a jelenleg az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló donyecki repülőtér, Mariupol és kikötője, továbbá a luhanszki erőmű. Moszkva további célja a szeparatisták ellenőrzése alatt lévő területek kiterjesztése az egész Donbasz régióra, amelyhez Donyeck és Luhanszk mellett Dnyipropetrovszk és Harkiv megye keleti területei tartoznak.

Oroszország arra törekszik, hogy újra fennhatósága alá kerüljön a történelmi Novorosszija, és szárazföldi összeköttetés jönne létre Oroszország és a Krím félsziget között – és ehhez történetesen még a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszteren túli területet is hozzá lehetne kapcsolni. Ukrajna NATO-n kívüli országként ugyanakkor nem élvezi az Egyesült Államok által szavatolt biztonsági garanciákat, de Washingtonnak módjában áll segíteni Ukrajnának, és ezt meg is kell tennie – vélekedik a The Heritage Foundation. Oroszországot illetően szükség van egy új amerikai diplomáciai stratégiára, amelynek elemeként először is nyugtázni lehetne, hogy az orosz „újrakezdésnek” lőttek, nem most, hanem már jó ideje. Fontos, hogy Washington Moszkvát még inkább az oldalvonalra szorítsa, és a G-8 után a G-20 csoportból is kitessékelje. Ezenkívül egy új globális szabadpiaci energiapolitikával az Egyesült Államok elháríthatná az amerikai energiaexport útjában álló akadályokat, megszüntetve ezzel Európa függőségét Oroszországtól.

Az ukrán válság eddigi fejleményei alapján elmondható: Oroszország – nem tartva a Nyugat komolyabb válaszlépéseitől – a saját javára tudta fordítani a kelet-ukrajnai helyzetet. Ennek fényében ideje végre belátni, hogy Moszkva birodalmi törekvéseinek nincsenek határai, és Washingtonnak ehhez a tényhez igazodva kellene egy stratégiát meghatároznia.