Alaposabb háttérismeret kellene

Nem szeretnék állást foglalni a magyar és a szlovák nacionalizmus kérdésében, mindkettő bizonyára létezik, ahogy más nemzetnél is találhatók nacionalista irányzatok. Szeretném azonban megosztani néhány észrevételemet Papp László Tamással és az olvasókkal a „Soviniszta delírium, vagy nagyüzemi mítoszgyártás Szlovákiában” című cikkel kapcsolatban, mely az Új Szó január 15-i számában jelent meg.

Nézetem szerint a stílus, melyben a cikk íródott, inkább illik egy kocsmai tereferéhez, ahol egy sör mellett elemezhetjük pl. Paris Hilton vagy a hozzá hasonló „sztárok” botrányait. Ez a szerző által talán „menőnek” vélt stílus azonban itt csak a téma komolyságát degradálja. De hát ez ízlés dolga.

A stílus kérdésénél viszont sokkal fontosabbnak tartom a Papp tényekként kezelt és a nyilvánosság elé tárt téves nézeteit a magyar nép őstörténetével kapcsolatban. Nem ismerem őt, nem tudom, kicsoda (halszagú ősök, fosztogatásra specializálódott elődök ivadéka-e, vagy talán „más” magyar) – de nem is érdekel. Úgy gondolom, ha valaki nyilvánosan foglal állást bármely témával kapcsolatban (itt a magyar őstörténetről és a magyar történelemről van szó), vegye a fáradságot, és az adott témát a maga teljességében tanulmányozza át!

Az őstörténet-kutatás komplex szakterület, hiba volna csak egyik részágára hivatkozva következtetéseket levonni. Humfalvy (Hunsdorfer) Pál – szász eredetű – és Reguly Antal nyelvész volt. Nem elég csak a diákévek alatti, a kormány által előírt, e témát érintő „kötelező olvasmányok” ismerete. Figyelmébe ajánlom az olyan szerzők munkáit is, mint Bakay Kornél, Kiszely István, Varga Géza, Pap Gábor, László Gyula, esetleg régi krónikásaink művei! Így talán lehetősége nyílik megismerni az igazi magyar őstörténetet is, nem csak a 18–20. századi kormánypárti nyelvészek és történészek tendenciózus munkáit, melyek általában a téma egyes részeire alapozva kreáltak egy, az adott megrendelő (monarchikus, marxista-leninista) kormány számára politikailag megfelelő elméletet, de nem egészében foglalkoztak a magyar őstörténettel. Abban pedig téved a szerző, hogy a magyar nyelvészek a magyarság finnugor eredetét bizonyították, ők csupán a magyar nyelv finnugor rokonságát igyekeztek bizonyítani. Embertani szempontból nincs szó a magyar–finnugor rokonság bizonyításáról. Ami pedig a magyar történelem kezdeti időszakát érinti, megtalálható bármely történelemkönyvben. A cikkben említett, bizonyos nemzetek közti fejlődésbeli párhuzamokról csak annyit, ne akarjunk összehasonlítani pl. egy kerékpárt egy gyorsvonattal, még ha közlekedési eszköz is mindkettő.

Egészséges nemzeti öntudat (nem nacionalizmus!) és nemzeti büszkeség nélkül egy nemzet sem létezhet! Papp Tamás Lászlóé nem tudom, miféle kisebbségi érzés alapján, alakult úgy-ahogy, amint arra cikkéből következtetni lehet, de ha így gondolkodna és érezne egy nemzet minden egyes tagja, az rövid időn belül megszűnne létezni.

Nagy Ákos