A másság határai

Vegyes képet festett az Ausztriába bevándoroltak helyzetéről az a több mint kétszáz oldalas szakértői jelentés, amelyet tegnap tettek közzé Bécsben. A tanulmány számos ajánlást fogalmazott meg a kormány integrációs politikája számára. A jelentésben idézett hivatalos adatok szerint az alpesi ország lakosságának 16 százaléka – 1,35 millió ember – bevándorló. Közéjük tartoznak azok is, akiknek a szülei külföldiek, és születésükkor még nem voltak osztrák állampolgárok. A tanulmány néhány jellegzetességre is felhívja a figyelmet:

– a bevándoroltak azonos arányban érkeztek muzulmán, római katolikus és ortodox többségű országokból

– a kereső külföldiek több mint egyharmada az egykori Jugoszláviából származik, utánuk következnek az EU-tagországból valók, majd a törökök

– zömük a mező- és erdőgazdaságban, a vendéglátóiparban és az idegenforgalomban dolgozik

– az EU-államokból származók képzettsége magasabb, mint az átlag osztrákoké, a volt Jugoszláviából és Törökországból érkezetteké alacsonyabb

– a nem német anyanyelvű iskolások aránya a 2001-es 10,9 százalékról 2006-ra 14,2 százalékra nőtt

– a bevándoroltak által elkövetett bűncselekmények száma és aránya az összképet tekintve viszonylag csekély, de magasabb, ha a külföldiek összlakosságon belüli hányadával vetik össze az adatokat

– a bevándoroltak között gyakoribb a családon belüli erőszak

– az iszlamizmus, dzsihadizmus megfigyelhető körükben, de nem jelentős mértékben

– a volt Jugoszláviából és Törökországból származók tizenegy százaléka komfort nélküli lakásban él (az osztrákok kevesebb mint egy százaléka)

– a bevándorlás „városi jelenség”: a külföldiek több mint kétharmada 10 000 lakosúnál nagyobb településen él, az osztrákok 37 százaléka „vidéki”

– a rossz életkörülmények, a gettósodás nagyban hátráltatja az integrálódást, mert a bevándoroltak nem érzik otthon magukat

– a fiatal török nők közül egyre többen maradnak otthon: 1995-ben 17,2 százalékuk, 2002-ben 32 százalékuk.

A szakértők azt tanácsolják a kormánynak, hogy különböző intézkedésekkel – a németnyelv-tanulás támogatásával, a bevándoroltak szakképzettségének alaposabb figyelembe vételével és a hazai munkaerőpiaci igényekhez való igazításával, a külföldiek létkörülményeinek javításával – segítse az integrálódást, a szorosabb beilleszkedést az ausztriai társadalomba. Hasznos lenne, ha politikusok, rendőrök, televíziósok között minél több külföldi lenne. Elengedhetetlen, hogy a bevándoroltak fogadják el az alpesi ország alapértékeit: a gyűlöletet keltő, uszító prédikációkat, a női körülmetélést és a vérbosszút szigorúan büntetni kell. A toleranciának kölcsönösnek kell lennie, és bár a multikulturális társadalom kialakulása nem zárható ki, lényeges, hogy az elkülönüléssel járó másság határait ne „nyújtsák túl”. (mti)