Nem szükséges papírra vetni a kormánypártok egyezségét, mert gentlemani. Pavol Rusko, az ANO elnöke szerint az idő minden sebet begyógyít – ez történt a koalícióval is.
A koalíciós szó elszáll
Nem szükséges papírra vetni a kormánypártok egyezségét, mert gentlemani. Pavol Rusko, az ANO elnöke szerint az idő minden sebet begyógyít – ez történt a koalícióval is. Pedig három hete mindegyikük elfogadta az MKP javaslatát, melynek értelmében a koalíciós szerződést kiegészítik azzal, hogy a fontos törvényekről, reformokról kizárólag konszenzussal fognak dönteni. Az MKP szerint a kisebbségbe szorult koalíció helyzetét ezzel lehetne stabilizálni, mert így legalább 68 képviselőben biztosak lehetnének, csak az egyes törvények elfogadásához hiányzókat kellene győzködni a parlamentben. Három héttel ezelőtt nem írtak alá konkrét szöveget, mert egyrészt Pavol Rusko nem volt jelen – épp Kínában volt szolgálati úton –, másrészt a kereszténydemokraták felvetették, hogy bioetikai kérdésekről is csak konszenzussal lehessen dönteni. A partnerek tehát azzal váltak el, hogy majd legközelebb – vagyis most kedden – megvitatják a konkrét szerződéstervezetet. Közben a KDH elfelejtette részletezni bioetikai elképzelését, Rusko hazajött Kínából, az egészségügyi és a bírósági reform túlélte a parlamenti próbát, az ANO-ból távozott Banáš képviselő bejelentette belépési szándékát az SDKÚ-ba, Bugár Bélának és Pavol Hrušovskýnak pedig volt egy kis szócsatája a kormányfővel. A miniszterelnök a besztercebányai diákoknak ugyanis eldicsekedte: vége a koalíciós válságnak, mert Bugár végre felfogta, hogy nem káderezhet az SDKÚ-ban, a KDH meg túltette magát František Mikloško elnökválasztási fiaskóján. Amikor pedig Dzurinda az SDKÚ választási kampányműsorában Pat Coxot is szerepeltette, partnerei azonnal összevonták szemöldöküket. Ez is bizonyítja, milyen felhőtlen a viszony a koalíciós partnerek között, mennyire megújult a bizalom. Rusko cáfolta, hogy azért nem írnak alá semmilyen szerződéskiegészítést, mert lényegében nem tudtak megegyezni a konszenzusos témakörökben. Pedig az a magyarázat sokkal valószínűbb, hogy a KDH és az ANO képtelen közös nevezőre jutni arról, hogy az interrupcióval és más kényes témákkal kapcsolatban is ezt a módszert alkalmazzák-e, sőt az ANO alelnöke, Ľubomír Lintner a tanácskozás előtt azt is kifecsegte, pártja még a kisebbségi kérdésekben is konszenzusra fog törekedni. A gyorsan megújult kvázibizalom azonban ugyanilyen gyorsan elpárologhat. Igaz, az írásos szerződést is meg lehet szegni, mégis: a szó azonnal elszáll, míg az írás talán mégiscsak tovább megmarad.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.