Életszerű helyzetek sorozatát szimulálták a mentőegységek (a szerző felvételei)
Földrengés utáni mentőakciót szimuláltak a komáromi erődben (GALÉRIA)
30 diákot kellett kimenteni a Komáromi erőd Újvárából, akik a forgatókönyv szerint egy földrengés miatt rekedtek a komplexumban. A gyakorlatot az indokolta, hogy a város egy tektonikus törésvonalnál fekszik, amely – mint az köztudott – 1763-ban romba döntötte Komáromot.
Az Újvár parancsnoki épülete alatt baktatunk a törmelékkel teli pincefolyosókon az operatőr kollégákkal. Az „áldozatokat” keressük Matej Polák, a ZaMED igazgatójának segítségével, hogy időben megörökítsük a megmentésüket. Vesztünkre belegyalogolunk a mesterségesen gerjesztett füstbe, ugyanis a forgatókönyv szerint tűz is keletkezett a katasztrófa során.
A sűrű, sötétszürke füst, gyenge látási viszonyok, ingoványos terep és ami a legborzasztóbb, sikítások, hörgések „színesítik” a pince hangulatát, ugyanis a raktárhelyiségek némelyikében sokkos állapotban levő sérültek, vagy épp végtagjukat vesztett áldozatok hevernek.
Szimuláció ide vagy oda, az ilyen földalatti hangulatok nem tudnak nem hatni az emberre. S abba már bele sem mer gondolni, hogy nézne ki ez a valóságban.
Matej Polák a sajtónak elmondta, globálisan növekszik a földrengések száma, s mivel Komárom egy tektonikus törésvonalnál fekszik, ezért a mentőegységeknek fel kell készülniük egy potenciális katasztrófára – még akkor is, ha ennek valószínűsége alacsonynak mondható. Egyben emlékeztett arra is, hogy 1763-ban katasztrofális mértékű földmozgás sújtotta a várost.
A gyakorlat során, amelyet a ZaMED mentőszolgálat és a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat Komáromi Járási Igazgatósága szervezett, több különböző szervezet embereinek kellett együttműködniük. A ZaMED mentőcsapatai mellett az önkéntes és professzionális tűzoltóegységek, a komáromi kórház szakemberei, a rendőrségek, valamint a Kék Angyal kríziscsapata, az Önkéntes Polgári Védelem és a Különleges Kinológiai Mentőszolgálat emberei is az erődöt járták. A sérületeket, ill. áldozatokat az érsekújvári Egészségügyi Középiskola tanulói alakították.
Matej Polák szerint mivel az erőd lepusztult állapotba került a szovjet katonaság kivonulása után, ezért jelenlegi állapotában megfelel a földrengés utáni állapotok szimulálására. „Nekünk a gyakorlat alapján meg kell tanulnunk azt, hogy mi volt a jó, ill. a rossz, s mi az, amit aztán egy éles helyzetben jobban kell csinálnunk. Ezért a mentőcsapatok parancsnokai mellett van egy instruktor, amely egész idő alatt felírja magának azokat az eljárásokat, amelyeket az adott ember alkalmaz“ – magyarázta az igazgató. Az eredményeket aztán közösen is kiértékelték a gyakorlat után.
Tavaly egy autóbuszbalesetet szimuláltak az erőd területén. Jövőre elképzelhető, hogy folyami hajóbaleset kapcsán tartanak hasonló gyakorlatot, amelynek a verőcei tragédia kapcsán sajnos most friss aktualitása is van.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.