Érsekújvár máig hűséges Petőfi üzenetéhez – Mit jelent ma az ifjú forradalmár a térségben élők számára?

A Csemadok helyi szervezetének alakuló ülését 1949. március 20-án az akkori Sokol-házban tartották, a tagság önerőből építette fel 1956 és 1959 között a saját székházát. Hagyománnyá vált, hogy a Csemadok-székház előtti téren Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő és nyelvtudós mellszobránál tartják a koszorúzási ünnepséget március 15-én 17 órától a városban élők, az itt található oktatási és kulturális szervezetek vezetői, a régióbeli lakosokkal közösen. A székházban ezt követően ünnepi műsort tartanak, hagyományőrzők fellépésével. A 2010-től eredményesen működő KultúrKorzó az esemény kapcsán rendezett már Pilvax kávéházi találkozót, 2017-ben Zorán-koncertre, múlt évben a Gyöngyhajú lány Omega-musical műsorára várták a közönséget. Ebben az évben a Kör musical előadására esett a választásuk, amelyre március 15-én 19 órától a Millennium Sportcsarnokban kerül sor.  

Az érsekújvári szobor legendája

Czuczor Gergely (1800–1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós az Érsekújvárhoz közeli Andódon született, ahol kis múzeumot létesítettek a tiszteletére. Érsekújvárban a költőnek még 1906-ban állítottak szobrot az érsekújvári sétatéren, majd 1946-ban eltávolították. A legenda szerint beledobták az egyik közeli kútba, ám a szobrot nem kis erőfeszítések árán sem sikerült megtalálni. A Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének székháza elé 1966-ban állítottak egy új szobrot, Czuczor halálának 100. évfordulóján. Az érsekújvári születésű Juraj Meliš professzorra, a szabad szobrászat képviselőjére 2022 nyarán emlékeztek meg egy kiállítással. Helena Markuskovától, a Zmeták Ernő Galéria igazgatójától több érdekességet is megtudtunk a magyar hazafi, pap költő és nyelvész, Czuczor Gergely szobráról: 

„Egy 1849-es sírkő maradványából faragta ki, utalva Czuczor Gergely forradalmi múltjára. Személyiségének esszenciális jegyeit ragadta meg – szabályos arcvonásait, magas homlokát, jövőbe révedő tekintetét, a görög kuroszok archaikus mosolyára emlékeztető mosolyát – s szívén nyugvó, jobb kezének jelszerű gesztusát”.  

Érsekújvári Petőfi-legenda

Egy másik legenda is fennmaradt a kútba hajított Czuczor-szobron kívül, amelyet 2013-ban a Castrum Novum helyi lapban publikált Strba Sándor helytörténész magyar nyelven. Vágovits Gyula feljegyezte apósának, Gerlóth Józsefnek a nem mindennapi találkozását Petőfivel. A cikk 2024-ben az Írások mozaikja című válogatásban jelent meg újra. Strba Sándor írásában kitér arra, hogy az úgynevezett Kandi utca sarkán, a Zsidek-féle ház északra néző sarokszobájában hosszú évtizedeken át kocsmahelyiség volt, a szomszédságában szatócsüzlet működött. A történet az 1848-as forradalom előtti évekbe viszi vissza az olvasót, egy ködös októberi nap kora esti órájába, amikor nyílt a kocsma ajtaja és belépett egy vékonydongájú, posztókabátos fiatalember. Gerlóth József azt mondta neki, hogy bizony igencsak hasonlít Petőfi Sándorra, amit ő állítólag meg is erősített és még a Kiskőrösön 1823-ban kiadott keresztlevelét is megmutatta, amit a verssorokkal teleírt papírszeletek közül halászott ki a zsebéből. Gyalogosan tartott a vándor Petőfi Budapestről Pozsonyba, és egy éjszakára szállást kért a városban. Gerlóth József fogadta be feleségével a Kandi utca 9-es szám alatti nádfedeles házukba. Petőfi ajándékul sajátkezűleg írt sorokkal köszönte meg a szíves vendéglátást, a másik lapra rövidke verset is írt a legenda szerint. A két lapocskát az apa, majd a fia mintegy száz évig hordozták a szívük felett, összehajtogatva. Nem csoda hát, hogy mára egyetlen papírlap sem maradt fenn.  

Megkérdeztük olvasóinkat:
Miért időszerű máig Petőfi?

Danczi József, 

a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének elnöke

Petőfi Sándor 12 pontja közül többet is rendkívül aktuálisnak tartok. Mit kíván a magyar nemzet? A magyar nép már akkor azt kívánta, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Kívánta a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. Felelős minisztériumot, olyan szakértelemmel bíró személyiségekkel, akik megfelelően igazgatják az állami ügyeit. Szerintem ma is rendkívül fontos a törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben, mint ahogy a közös teherviselés is, vagy az úrbéri viszonyok megszüntetése. Ma is vannak egyenlők és egyenlőbbek, gazdagok és szegények. Végül még egy rendkívül időszerű mondat 1848-ból: Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Stugel Tibor, 

a KultúrKorzó társulás elnöke

„Talpra, magyar! hí a haza!” – a mai napig kisebbségi létben számomra a bátorságot, az éberséget, a hazaszeretetet jellemzik ezek a sorok. Azt, hogy bátrak legyünk kiállni a kultúránkért, hogy éberek legyünk, amikor alantas módon építik le nyelvünket, intézményeinket, és legyen meg bennünk az a szeretet és alázat a magyar közösségünk iránt, amely egyfolytában tenni akarásra ösztönöz!

Kondé Nagy Mónika 

projektmenedzser

Nagyon egyszerű és szerény válasszal tudok szolgálni Petőfi időszerűségével kapcsolatban. Az az igazság, hogy Petőfi versei szinte belém ivódtak, mert  másodikos kislánykorom óta lelkesen szavaltam őket. Minden versét, vagy idézetét, amit posztoltam, imádom! Mind a mai napig megborzongatnak a verssorai, szavai. Sokszor eszembe jutnak, mert esküvőkön is szoktam szavalni Petőfi-verseket. A munkásságát is fontosnak tartom, sok ifjú férfi követhetné a példáját és a társaiét. Petőfit elfeledni nem lehet!

Babindák István 

költő

Felvidéken élő, a magyar kultúrával ébredő cigány emberként a Petőfi költészetében megfogalmazott eszmék és érzések igen közel állnak hozzám. Mert az emberi butaság s a vele járó gyarlóság csak most éli igazán a fénykorát. Még mindig háromszoros kisebbségben élünk. Az én népem hontalan, se Felvidéken, se Magyarországon nem érezzük a HAZA ölelő karját. Petőfi Sándor finom nyelvezettel megfogalmazott, édesen mély versei újra és újra felébresztik bennem a tüzet s beékelik magukat testem legmélyebb bugyraiba. Verseit s a benne rejlő értékeket fel kéne fedezni a mai kor emberének, mert Petőfi Sándor, az EMBER még mindig aktuális és az is kell, hogy maradjon.

Pataki Tamás,

a Kompromisszum kezdeményezés alapítója, tagja 

Petőfi ma is időszerű, mert lázadó szelleme, szabadságvágya és szenvedélyes igazságkeresése örök érvényű – különösen ma, amikor az erő nyelvén próbálják eltiporni az elnyomottak igazságát. A kutyák dala és A farkasok dala kiváló tanítások a szabadságról, az igazságról és az önmagunkért való kiállás fontosságáról, szemben a „ne harapjunk abba a kézbe, amely a kenyeret adja” típusú megalkuvó öncenzúrával.