Országszerte számos rendezvényt tartottak tegnap az 1848–49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 174. évfordulója alkalmából.

Megérkezett a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által szervezett Békemenet a Kossuth térre. Amikor a menet eleje a térre ért, a tömeg vége még a Margit híd pesti hídfője környékén járt.

Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által szervezett Békemenet kedden kora délután.

Pozsony | Zuzana Čaputová államfő a Facebookon szlovák és magyar nyelven közzétett bejegyzésben emlékezett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra.

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, kedd délelőtt az Országház előtt.

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

Állami kitüntetéseket, művészeti díjakat adtak át Magyarországon a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából. A díjesőnek hazai kitüntetettjei is vannak.

Hogy sikerült elérni a dubaji Burdzs Kalifa március 15-i nemzeti színű kivilágítását?

A történelemben a politikai, gazdasági és társadalmi változások szinte sohasem kötődnek a kerek „századfordulókhoz”. Ezért van, hogy a történészek meghaladva a „klasszikus felosztást”, előszeretettel nevezik az 1789-es nagy francia forradalomtól az első világháború kataklizmájáig tartó időszakot „hosszú” 19. századnak. Mekkora volt ebben a hosszú században a Magyar Királyság, kik voltak a lakói, hányan voltak és milyen felekezethez tartoztak? Hol és hogyan éltek, mit dolgoztak, miképp művelődtek és kiket olvastak? A 19. század magyar mérlege – társadalmi és kulturális szempontból.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. Igaz, a 2021. március 15 -i díjátadó is rendhagyó módon zajlott: a díjazottak megvannak, a díjakat azonban nem adták át.

Különleges jelenség volt, hogy Magyarországon a nemesség köréből került ki az a politikai párt, amely a nemesi előjogok felszámolását és a jobbágyfelszabadítást a zászlajára tűzte és meg is valósította – nyilatkozta lapunknak Fónagy Zoltán történész, aki úgy látja, ebben a modernizációra való törekvés mellett szerepet játszott, hogy igyekeztek elkerülni egy társadalmi robbanást.

Kik voltak a jófiúk? Hogyan viszonyultak a nemzetiségek a magyar szabadságharchoz? Miért nem segített a Nyugat? Ezekről és a reformkorról és a szabadságharcról kérdeztük Hermann Róbert hadtörténészt.

Furcsán változnak az idők, sok mindenen meglátszik ez. Ami tegnap még fényes, eleven volt, ma már kopott, halott lett. Ami hatalmas volt, mára kicsi, mi kicsi volt, óriásivá nőtt. Így van ez Rozsnyó városával is.

1848. március 15. a nagybetűs történelem és a kisbetűs történetek napja. A forradalom és a József napi vásári készülődés ideje. A fiatal értelmiségiek és a pesti polgárok történelmet írtak, de délidőben jó étvágyat kívántak egymásnak, elballagtak ebédelni azzal, hogy délután újra találkoznak. És nem maradtak otthon kicsit sziesztázni. Közel 10 ezren újra összejöttek a Nemzeti Múzeumnál.

„Vannak napok, melyek nem szállnak el, / De az idők végéig megmaradnak, / Mint csillagok ragyognak boldogan, / S fényt szórnak minden születő tavasznak. / Valamikor szép tüzes napok voltak, / Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak. / Ilyen nap volt az, melynek fordulója / Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.”