A kardcsörtetéstől az atomháborúig

Putyin utasítására az orosz Északi Flottát harckészültségbe helyezték és több kisebb gyakorlatot kezdtek szerte Oroszországban hétfőn. Ki ijesztget kit? A lépésre a balti államok érthető módon nagyon érzékenyen reagáltak, mivel a hozzájuk közel eső területeken zajlottak az orosz katonai csapatmozgások. Az is tény, hogy az Egyesült Államok már 2014 közepe óta rengeteg pénzt és energiát fektetett abba, hogy a kelet-európai NATO-szövetségeseket megnyugtassa saját katonai jelenlétével és a közös hadgyakorlatokkal. Az ukrán válság kitörése óta egyre szaporodó NATO- és orosz hadgyakorlatok között a leglátványosabb különbség a résztvevő katonák száma. A NATO részéről a húszezer főt nem nagyon haladta meg a létszám, ám az orosz oldalon az elmúlt két év során háromszor is 150 ezer feletti létszámot mozgattak meg. Ez természetesen nem fordítható le egy az egyben erőfölényre, sőt. A professzionális alapokon nyugvó NATO-csapatok tréningje és felszereltsége jelentősen különbözik a továbbra is nagyrészt sorozáson alapuló orosz hadseregétől, illetve az oroszok ebből adódó gondjaitól. Mégis, miért volt a mostani harckészültség ennyire látványos? Elsősorban azért, mert ezzel tért vissza 11 napos titkolózás után az orosz elnök, s egyből elterelődött a szó arról, hogy vajon hol és mivel töltötte az előző napokat. Ezt továbbra sem tudjuk. Másrészt azért volt szimbolikus Putyin hétfőn kiadott parancsa, mert aznap, március 16-án volt egy éve, hogy a krími „Patyomkin-népszavazásra” hivatkozva megindult a félsziget orosz bekebelezése. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az orosz állami tévében vasárnap vetített dokumentumfilmben arról nyilatkozott Putyin, hogy a krími bevonuláskor még az atomfegyvereket is készültségbe helyeztette. Az orosz katonai doktrína konvencionális – tehát nem nukleáris – fenyegetés esetén is bevethetőnek tartja az atomfegyvert. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az ellene indított atomtámadáskor válaszolna atomrakétákkal, hanem a föderációt veszélyeztető hagyományos fegyveres támadás esetére is fenntartja magának ezt a lehetőséget. Putyin továbbra is több ezer atomtöltet ura. Az elmúlt évben mind a NATO-szövetségesek, mind Moszkva rengeteg gyakorlatot tartott. Előbbi azért, hogy a keleti NATO-tagállamok lakosságának biztonságérzetét növelje, s a velük való szolidarizálásról egyértelmű üzenetet küldjön Moszkvába. Egyelőre ezek a gyakorlatozások a kardcsörtetés és a figyelemelterelés szintjén maradtak, de semmi jót nem vetítenek előre. A kakaskodásból könnyen kakasviadal lehet.