A giccs napja

A választék óriási, és tényleg szinte bármit el lehetett adni ezekben a napokban. Szívecskét ölelgető plüssmackókból legalább ötvenfélét láttam, de kínáltak LOVE-hímzéssel díszített piros papucsot, szívecskés nyakkendőt, szappant, feliratos bögréket, illatos gyertyákat, „cuki” törölközőket. A giccsverseny győztese nálam egyértelműen az a szív alakú plüsspárna, amelybe egy tranzisztoros rádiót szereltek be. Kíváncsi lennék, hogyan reagál, aki ezt kapja ma este. A normális emberek nagy része (remélhetőleg) csak kényszeredett mosollyal tudna megköszönni egy ilyen ajándékot. Ugyanez vonatkozik a kettétörhető szívecskemedálra vagy a „romantikus” boxeralsóra. És vajon hány évnek kell még eltelnie, amíg végre betiltják a szív alakú képkeretek gyártását és árusítását?!

A Valentin-nap szerintem mégsem ezek miatt az ajándéktárgyak miatt sülhet el roppant kínosan, hanem elsősorban amiatt, hogy valamit belénk igyekeznek sulykolni. Hiszen aki szerelmes, azt nem kell figyelmeztetni, hogy ajándékozza meg a párját. A lángoló szakaszban minden nap Valentin-nap. Rásegíteni akkor érdemes, amikor még csak közeledik a szerelem. (Talán csökkenti az érzelmi kiszolgáltatottságot, ha egy új népszokás mögül kikacsintva adunk ajándékot.) A láz enyhülését követő szakaszban pedig a „habituálódott érzelmek” kifejezésére lehet hasznos egy-egy kisebb ajándék.

Igen ám, de mi legyen az? Zokni és alsónemű semmiképp, mert ez nagyjából a tusfürdő kategória, azaz mindig jól jön, csak épp látszik, hogy a gondolkozást spóroltuk meg vele. Egy különleges vacsora, egy üveg finom bor, egy szál virág, egy doboz csoki, egy DVD vagy mozijegy (a választásnál legyünk körültekintőek, nőket ne vigyünk akciófilmre, a férfiakat pedig a csöpögős, romantikus filmektől kíméljük meg). Illene ismernünk annyira a másikat, hogy tudjuk, minek örülne.

És persze az is fontos, hogy a két fél ugyanúgy vélekedjen erről a napról. Ha nem akarnak „valentinozni”, nem kötelező. De ha mindketten szívesen ünneplik ezt a napot, akkor tegyék nyugodtan, legalább egyik fél sem teherként éli meg. (Kevés lehangolóbb dolgot tudok elképzelni annál, mint amikor egy férfi azt hallja a nőtől, hogy az összes barátnője kapott valamit Valentin-napra, csak ő nem. )

De a legfontosabb, hogy tényleg ne csupán ezen a napon figyeljünk a másikra.