A boldogság napja

<p>A részleges napfogyatkozás kissé &bdquo;beárnyékolta&rdquo; azt a tényt, hogy pénteken volt a boldogság nemzetközi napja. Amikor először hallottam, azt hittem, ez valami vicc, nyilván ugratni akarnak engem.&nbsp;De nem, az ENSZ közgyűlése határozott úgy 2012-ben, hogy március 20-át a boldogság nemzetközi napjává nyilvánítja, azaz pénteken ünnepeltük harmadik alkalommal.</p>

Az ünnep létjogosultságához nem férhet kétség, hiszen a boldogság, vagyis az emocionális jólét keresése az emberi lét egyik alapvető célja, és ha lehet világnapja a vidéki nőknek (október 15.) vagy a vándormadaraknak (május 14.), akkor ez is elfér az összesen mintegy 120 különböző világnap közt.

Az említett ENSZ-határozatban mégis van valami zavaró számomra. A dokumentum felszólította a tagországokat, hogy ezen a napon az oktatásban és társadalmi rendezvényeken népszerűsítsék a boldogság emberi fejlődésben betöltött fontos szerepét. Elképzeltem azt az iskolát, ahol az igazgató beszédet mond a diákok előtt erről a témáról. Az ugyanezen célból szervezett társadalmi rendezvényt már el sem mertem képzelni, illetve hirtelen csak a boldogsághormon növelése érdekében eszközölt csokoládéosztás vagy krémesosztás jutott eszembe. (Ha illetékesek is olvassák ezt, ajánlom, gondolkozzanak el a jövő évi krémesnap megszervezésének lehetőségén!)

A másik zavaró tényező számomra az, hogy a világnap ötlete egy kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ottani király már 1972-ben bevezette a bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát alattvalói jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. Nos, az ENSZ ez alapján fogalmazott meg ajánlást, hogy a GDP-számítások mellett a világ országai alkalmazzák a GNH-mérőszámot is.

Ez azért vicces, mert a GNH konkrét számokkal nem mérhető. Csak a szempontokat lehet meghatározni, amelyek természetesen a gazdasági fejlődéssel vannak szoros kapcsolatban.

Az ENSZ egyébként hét tényezőt vesz alapul: az adott ország lakosainak gazdasági, környezeti, munkahelyi, társadalmi és politikai elégedettségét, illetve az állampolgárok fizikai és mentális állapotát. E szempontok figyelembevételével készült el 2012-ben az első nemzetközi GNH-felmérés is. Az eredmény pedig számunkra felettébb lehangoló.

A dánok, a finnek és a svédek a legboldogabbak, a görögök, a magyarok és a bolgárok pedig a legkevésbé boldogok. Pedig mi is tudjuk, hogy a boldogság érzése az egyetlen olyan narkotikum, ami egészséges. Beszerezni viszont elég nehéz...

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?